Találmányok leirása, 1896
Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék.
TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom: Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék. — Izzólámpa folyékony égó'anyagok számára. — Újítások öntvények kovácsolhatóvá tételére szolgáló kemenczéken. — Rétkultivátor — Márványdíszítmény készítése hideg módon — Palaczkok galvános kupakolása. — Tííleveles padlóburkolat. — Csigás-szivattyú. — Savak sűrűségének gyors mérő-készüléke. — Kalciumkarbid lámpi. — Szemét s hulladék elhamvasztó készüléke. — Uj rendszerű zár kulcsa. — Szabatos surlófék. — Turbina-szabályozás. — Rizshántó gép. — Kemencze cement, mész s hasonlók folytonos égetésére. — Lemezek kikészítése a kőnyomás kövének pótlására. -- Eljárás a karbidból vizzel való gázfejlesztés szabályozására. — Javított Field-féle kazán. — Fehéren izzófény izzótes teinek előállítása. — Gázlángokat önműködőleg gyújtó készülék. — Uj ötvények gyártása. — Eljárás műkőanyag előállítására. — Uj örlŐ-eljárás. — Széngyártás elektromos czélokra. — Villamgyüjtők elektrodjaina ; készítése. — Tartós elektródok előállítása. — Gázfejlesztés fából. — Gabona-tisztítógép. — Szekérkenő. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék. Föltaláló : Henneberg R. Berlinben. A szab. enged, kelte 1895. nov. 16. — 4480. Arra czélra, hogy dögtesteket, húshulladékot stb. zsiradék és enyv egyidejű előállítása mellett szagtalanul lehessen sterilizálni és beszárítani és igy tovább trágyává fel dolgozni, számos készüléket szerkesztettek, amelyek lényegükben véve három edényből állanak, amelyek közül az első, a dögtestek és húshulladékok felvételére szolgál, mely kívülről füthető vagy száraz túl hevített vízgőz vezethető belé. Az első edényben leválasztott folyós anyagok : a zsiradék és az enyvvíz, elzárható csővezetéken át a másik edénybe jut, honnan a gőzök egy harmadik edénybe kerülnek, amelyben megsűrűsödnek. Az első A edénynek alsó részén szitafenék van, a melyre a földolgozandó dögtesteket, húsdarabokat stb. fölhalmozzuk és cső által friss gőzzel táplált gőzköpennyel van ellátva. A gőz vezetéktől egy cső megy az edény fölső részéhez, egy másik cső a szitafenék fölött egy számos kiömlő nyílással ellátott csőbe torkol, míg a harmadik cső a szitafenék alatt torkol az edénybe. Eme csövek mindegyike záró szelenttyűvel van ellátva, úgy, hogy az erősen túlhevített gőzt az edénynek pontosan megszabott részéhez lehessen vezetni, illetve pontosan megszabott részétől elzárni. Az edény fölső részétől cső vezet a második В edénybe, mely a gőznek az A edényből а В edénybe való átáramlását teszi lehetővé, hol a gőz megsűrűdik. Ép úgy ágazik el az A edény alsó részétől is az r2 cső, amely az első csővel egyesülve arra szolgál, hogy az enyvvizet az első A edényből a második В edénybe vigye. А В edény felső részéből k cső vezet a harmadik c edényhez, amely arra szolgál, hogy а В edényből jövő gőzöket kondenzálja. Ebből a czélból a h cső torkolata fölött zuhany van, amely a hideg vizet finoman elosztott állapotban fecskendezi íT-be, úgy, hogy a gőzök azonnal kondenzálódjanak. A nem kondenzálható gázok egy csövön át a tüzeléshez jutnak úgy, hogy a készülékből kellemetlen szagú gázak el nem távozhatnak. A C edényben összegyülemlő vizet az edény fenekén át lebocsájtjuk. Az első és második edényt összekötő cső ezeknél a készülékeknél úgy van elhelyezve, hogy az összegyülemlett folyadékba messze bele érjen, úgy, hogy az elragadott gőznek a folyadékon kelljen áthaladnia. Ennek az eljárásnak az a nagy hátránya, hogy a nagymennyiségű gőz a folyadékot igen felhevíti, amikor az ebben foglalt zsir és enyv bizonyos emulziót képez, amelyből a zsir különös derítő eljárással és csak igen nehezen választható le. Ebben az esetben az egész folyadékot le 1
