Találmányok leirása, 1895

Eljárás eczetsav és sóskasav előállítására szénhidrátok kezelésével.

nak el a kefék oly módon, hogy a j karok első hajlásában о csiga van alkalmazva, amelynél fogva már akkor járnak az n sinen, mikor a kefe még az l pléhen söprődik és aztán az n sin végén leesnek. A láda fölött az n sin p hepekupákkal van ellátva, melyek a kefé­ket rövidesen rázkodtatják s a még rajtuk tapodó söpredéket a ládába rázzák. Az a áll­vány bal oldalán ezeken kívül még q kis szárnyaskerék van, melyet a d1 tengelyen levő r zsinorkorong, s zsinór s t csiga merőleg a menetirányához sebes forgásnak indít, úgy hogy az и edényből rá folyó víz egyenletesen locsolódik szét a söprendő helyekre. A gép a d kúpos-kerekek egyikébe nyúló állítósróf megeresztésével állítható meg. 62 Eljárás eczetsav és sóskasav előállítására szénhidrátok kezelésével. Föltalálok: Plater-Syberg H. gr. Parisban. A szab kelt 1894. okt. 19. XXVIII. 2932. A találmánybeli eljárás a következő tapasztalatokon alapszik. Külömböző szén­hidrátokból, minő a czelluloza is, maróalkaliák jelenlétében számos vegyület keletkezik, melyek közt eczetsav is foglaltatik. Hő alkalmazása a reakcziót sietteti s bizonyos hőfok éretvén el az eczetsav mellett sóskasav is keletkezik. Ha a hőségen kívül még oxidáló szereket is engedünk ráhatni (levegőt vagy arra való chémiai vegyületeket), a két sav mennyisége nagyon fölszaporodik s keletkezésök aránya változik azon hőfok szerint, amellyel dolgozunk, a mennyiben a keletkező sóskasav menyisége bizonyos határig az alkalmazott hőmérséklethez képest fokozódik. Ezen alapul a találmánybeli eljárás, amely veleje szerint abban áll, hogy a nyersanyagot előbb forró alkalikus lúggal, majd meg holmi oxidáló szerrel kezeljük. A hőmérséklet szerint, amellyel a munka folyik, az ered­mény vagy eczetsav, vavy eczetsav kisebb-nagyobb mennyiségű sóskasavval. Nyers anyagul minden szénhydrátban dús anyag szolgálhat főleg bárminő fa, de kivált a gyantahíjas fák, továbbá a vizenyős süppedékekbeli moha. A nagy fölülető forgácsokká gyalult fát vagy a mohákat natron- vagy kalilúgban, mindkettejük egyenlő keverékében, főzzük s legjobb 100 rész száraz anyaghoz 200—250 rész lúgot adni. A folyamat kedvező eredményének biztosítására a lúgot fölösen alkalmazzuk, úgy hogy a befejezett teakczió után a szénsav­val, eczetsavval és sóskasavval vegyült káli mennyiségeken kívül még bzonyos mennyi­ségű magát meg nem szedett lúg marad fönn. Erre holmi oxLáló szert alkalmazunk oly körülmények közt, melyek a szerint változnak, vájjon csupán eczetsav vagy ezen kívül még sóskasav előállítása is a czél. Az első esetben a faforgácsot oxidálószer hatásának tesszük ki s pedig föl mangánsavas kálinak, jobb még a chromsav, chromsavas vagy ketted­­chromsavas káli, de legjobb a forró levegő vagy pedig gőz s levegő keveréke 110—1300 C. hőmérsékletben. A forró levegő legalkalmasabb egyfelől, mert legolcsóbb, másfelől mert a levegővel az oxidálás kevésbé hirtelen megy végbe s a hőmérséklet változtatásával szabályozható. Ily módon vízzel való kezelés mellett teljesen különváló termékeket kapunk, amennyiben az eczetsav alkalikus acetat alakjában föloldul. A maradvány faanyag vagy rusnyaságaitól mentes cellu'oza, mely papíranyagul használható. Az alkalikus lúgok tömény­volta a reackczió minden kára nélkül tág határok közt mozoghat, mivel azonban a fölös vizet el kell gözölögtetni, hogy az egész massza a kívánt hőmérsékletet elérje természe­tes, hogy lehetőleg tömény-lúgot alkalmazunk. Ha az eczetsavat s sóskasavat egyidejűleg akarjuk előállítani, akkor oxidáló szernek szintén vízgőz s levegő keverékét használunk, de nagyobb fokú (1400 C.) hőmérsékletben. A farostot ez hathatósan megtámadja s a vízzel kezelt termék csaknem teljesen föloldódik csak kevés maradványt hagyva hátra. Az oldat ec.zetsavon kívül jelentékeny mennyiségű sóskasavat tartalmaz. A két savat ismert eljárásokkal különválaszthatjuk. A mohák könnyebben bontódnak meg a fánál s különösen a sóskasav nagyobb mennyiségének előállítására alkalmasak. Miután a mohát me'itattuk fövő alkalilúggal s vízgőzzel kevert felhevített levegő hatásának tesszük ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom