Találmányok leirása, 1895

Izzó gázlámpás.

g1 lemez helyettesíti. Megjegyzendő, hogy ez ejektor, ámbár a Bunzen felhasználta Bernoulli-féle elven alapul, még sem vethető össze az úgynevezett Bunzen lángzóval, meit míg emebben a levegőnek és a gáznak keveréke majdnem atmosphaericus (1 mm. víz) nyomással ömlik ki, addig e lángzóból a keverék a gáz kezdeti nyomásához mérten io—15 mm.-nyi nyomással tolul ki. A keveréknek éppen ezen nyomása következtében lehet azt keskeny nyílásokon (lyukakon, hasítékokon stb.) átbocsátani, miközben kék lánggal ég, azaz a keverék azzal, hogy huzalok vagy vékony lemezek osztják szét, teljesen elég és a kalóriák aránylag szűk térben fölhasználódnak minden mesterséges légvonat nélkül. A d i és dl i1 két-két kúpból alkotott tölcsér két részből is állhat és 40—60. mm.-nyi nyomásnál czélszerűen úgy van szerkesztve, hogy a fölső kúpnak 10 mm.-nyi a hajlása és a kúpok csűcsnyilásai a kiömlő gázsugár átmérőjének egy hatodrészét teszik. Ezen arányok azonban a gáznak kezdeti nyomásához képest változtathatók és kísérleti utón könnyen megszabhatok. Fontos, hogy a gázsugár tüzetesen a tölcsér közepén haladjon, ha a kívánt eredményt akarjuk elérni, mely esetben a gáz 3—4-szer oly nagy térfogatú levegőmennyiséget ragad magával. Hogy a meggyújtás megkönnyíttessék, a lángzó csapja körül köralakú m hornyot hagyunk (26. ábra), melyen állandóan igen kevés gáz ömlik ki, minélfogva e lámpa éjjeli lámpának is használható. Az elégés maga a lángzóban megy végbe, melynek a láng természetéhez és az elégettetni kívánt gázmennyiséghez képest a legkülömbözőbb alakja lehet, mely azonban mindig úgy szerkesztendő, hogy a lángot a lehető legnagyobb légfölülettel hozza érintkezésbe. Az 5—11. ábrák ily különféle lángzókat tüntetnek föl, melyek, hogy el ne változzanak és a hőveszteség kikerültessék, steatitból, agyagból vagy porczellánból valók és az ejektorra vagy rásrófoltatnak \agy rá tapasztatnak. Legczélszerűbb a 9. ábrabeli csúcsos lángzó, mível lángja elegendő nagy, csendes és a gáz legjobb kihasználásával jár. Mindezen lángzók csak akkor működnek, ha a gáz bizonyos nyomással ömlik beléjök, a miért is csak az említett ejektoroknál alkalmazhatók. A kiömlő nyílásoknak oly keresztmet-zetűeknek kell lenniök, hogy a 10—15 mm.-nyi víznyomás alatt lévő levegő és gázkeverék akadálytalanul járhasson rajtuk át, mindamellett azonban keskenyeknek kell maradniok, a miért is hosszaságuk változtatandó a keverék mennyiségéhez képest. Az izzótest anyaga, melynek egyik fő kelléke, hogy a fénysugarakat függőleges irányban szórja fel és alá, legjobb, ha 2/B-rész nitrogénsavas zirkoniumsónak, 2/5-rész nitrogénsavas erbiumnak és 1/5-rész nitrogénsavas magneziasónak 1 rész vízben való oldatából áll; ez oldatba szerves anyagokból, különösen selyem és kenderből készült összesodort fonalakat mártunk, miután azokat előbb egyenkint platinából vagy más nehezen olvasztható anyagból készült vékony drótokra bogoztuk és egyenesre vágjuk; a telítés után a testet a fürdőből kiveszszük, előbb a levegőn, aztán 6o° meleg szárító kamrában szárítjuk. A 15—17. ábrák az izzótest előállításának módját s artnak kész alakját mutatják. Készülhet azonban az izzó test gépen is, a mikor is a fonalat két fémdrót közt forgatják, melyek kefedrótokhoz hasonlóan vannak összesodorva (18. ábra); itt aztán arra kell ügyelni, hogy a fonalak egy síkban feküdjenek. Bárhogyan is készül, természetes, hogy az anyag fogyására tekintettel kell lennünk, mely a fentemlített o'datnál körülbelül 5o°-nyira rúg. A szárítás után az izzótestet a 19., 20. és 21. ábrákban bemutatott nikkoldrótból készült tartóba akkép erősítjük, hogy a fémdrót egyik végebeli hurkot a tartó egyik kampózott ágába akasztjuk, míg másik végét a tartó másik ágán lévő búj taton átcsusztatjuk és ólommal megrögzítjük- Hogy az elkerülhetetlen összekúszálódást helyreállítsuk, a fonalakat átfésüljük és minden későbbi összekuszálás kikerülése végett híg fénymázba vagy kollodiumba mártjuk, mire így kikészítve forgalomba hozhatók. Használatba vételük inár most a következő módon történik: miután az izzótestet a lángzóra erősítettük, gyújtóval meggyujtjuk, s így szer vés alkatrészei elégnek; ennek megtörténtével meggyujtjuk a lángzót, mire az izzótest