Találmányok leirása, 1895
Újítások taposós kocsikerekeken.
и vannak a két koszorú közé helyezve. E szerkezet a keréknek nagyban fokozza rugalmasságát, s mert a talaj egyenetlenségeihez tud alkalmazkodni, a rajta járót megkiméli a rázkódások elől. Az I. ábrában a belső koszorú légmedenczés, a 2. ábra emennek nagyobb méretű keresztmetszete az x — 2 vonal mentén, a 3. ábra a kerék egy részét mutatja, melyben tekercsrugók eszközlői a rugalmasságnak s a kerék egyenetlenségek áthaladtában van föltüntetve, a 4. ábrában a laprugós kerékrész egy kövön elmenve látható, az 5. ábrában a laprugókat külön rűgók óvják a megbillenés ellen. A mint az 1. s 2. ábrákból látni a helytálló a koszorú (vagyis a sűrített levegő medenczéje) köredékére, amelyhez a b küllők vannak erősítve, tetszés szerinti számú c kamarák vannak helyezve. E kamarák mindegyikébe egy-egy d dugattyú ereszkedik, melynek e rúdja csuklósán vagy mereven van az f nyomólemezkékhez erősítve; ezekre lapul a külső szabad g koszorú, melyet 3. ábra. gummiabroncs vesz körül. Ebből kitetszik, hogy, ha a valami szelenttyűvel vagy csappal elzárható nyíláson holmi szivattyúval levegőt hajtunk az a medenczébe s c kamarákba, a külső szabad koszorú a talajjal való érintkezése közben minden hepe-hupaságokhoz fog alkalmazkodhatni, a mennyiben enged s e közben az f nyomólemezkén nyugvó e rúddal a d dugattyút a c köpűbe vagy kamarába szorítja. Mihelyest azonban elhaladt az akadályon, a sűrített levegő nyomása, a külső koszorút ismét rendes állásába visszanyomja. A 3. ábrában a belső b küllős koszorú k csődarabkákkal összekötött a és я1 abroncsokból áll E csődarabok mindegyike l rúdnak szolgálnak vezetékül, melyet m tekercsrugó karol körül s az f nyomólemezzel egy darab. E lemezhez lapul a vékony edzett végtelen aczélszalagból való külső g koszorú. A 4. ábrában a belső a koszorú külső körforgatából n csapok vagy púpok állnak ki, melyek tekercs- vagy 0 laprugókkal vannak összekötve; s ezek másik vége az f nyomólemezre erősített p csapoknak szegülnek. Hogy ezen rugók a nagy tehertől vagy az akadályok következtén meg ne billenjenek, igen finom s vékony q aczélszalagokkal vannak összekötve, melynek egy-egyje az f nyomólemezre van alkalmazva. Az aczélszalagok (5. ábra) végei kissé befelé vannak hajolva s kettesével szegecsekkel összefoglalva s a foglalás helyén r kaucsuk- vagy bőrtárcsákkal ellátva. A fölsorolt összes módozatokban az f nyomólemezek nincsenek a külső, szabad s független engedős g koszorúhoz erősítve és e szerint a belső a koszorú sincs a külső g koszorúval merev helytálló összeköttetésben, mert minden f nyomólemez állandóan a külső g koszorú belső fölületét csak éppen megfekszi. A kerék járása közben a nyomólemezek kissé jobbra vagy
