Találmányok leirása, 1895
Mindennemű anyagok őrlésére, zúzására s keverésére szolgáló gép.
V a 4. ábra a módosított ablakkeret fölső részének függőleges metszete. A mint az 1—3. ábrákból kitetszik, az ablakkeret a találmány értelmében két főrészből áll, az A vakkeretből és a tulajdonképi В ablakkeretből. A vakkeret, melybe В ablakkeret beilleszkedik, takarékossági okokból két A rámából áll, melyeket az a keresztrészek (3. ábra) megfelelően а В ablakkeretnek, egymástól a kellő távolságban tartanak. A rámák a1 szegésekkel vannak ellátva, melyekbe beillenek az ablakkeretnek oszlopai, hogy fojtott zárás támadjon az ablakkeret és a vakolat között; ugyanazon okokból és hogy a csapadékvíz be ne hatolhasson, az ablakkeretnek kifelé forduló oldalán b1 lécz van elhelyezve, mely a2 szegést átfogva beléfekszik. Mihelyt az épület ablaknyilása elkészült, befalazzuk A vakkeretet, az ablakkeretet és az ablakszárnyakat pedig csak akkor illesztjük be, ha az épület megvakolása kívülről ügy mint belülről már megtörtént. Az ablakkeretet akkor az ablaknyilás belső oldalából úgy tesszük be a vakkeretbe, hogy a ferdén tartott ablakkeretet (1. 1. ábrán pontozva) alsó részével beillesztjük a2 szegésbe, a mire az ablakkeretet cc nyil irányában (1. ábra) beszorítjuk a vakkeretbe, minek okából a felső él b2-né\ rézsútos. Mihelyt az ablakkeret be van téve a vakkeretbe, a két részt srófokkal vagy peczkekkel egymáshoz erősítjük, melyek az ablakkeret belső oldalán vezetnek a vakkeretbe. A mint a 4. ábrából látható, ilyféle ablakkereteknél a görgető számára szolgáló tér a vakkeret A rámája közé a falazatba is áttehető és c1 béllelettel láttatik el. A 4. ábrából továbbá az is kitűnik, hogy В ablakkeret számára a belső és külső szárnyak számára egy-egy В1 В1 ráma is alkalmazható, melyek srófokkal odaerősíttetnek a vakkerethez. 17 Mindennemű anyagok őrlésére, zúzására s keverésére szolgáló gép. Föltaláló: Hinrichs V. Milwaukeeben. A szab. bejelentésének kelte 1894. nov. 21. — 1728. E találmány fémtartalmú földek szétzúzására, különféle anyagok megőrlésére, festékek keverésére, gyapot és magvak összenyomására stb. szolgáló gépeken eszközölt javításokra vonatkozik. Az I. ábra ily gépnek függőleges 1. ábra. keresztmetszete, a 2. ábra felülnézete. Az A edény vagy mozsár megközelítőleg vagy teljesen függőlegesen áll a В orsón, mely lehet üreges is, midőn nedves állapotban való szétőrlés van czélba véve, és alsó vége számára az F keretben van az ágya. Ez edényt egy gép igen gyorsan forgatja, melytől a mozgást az orsón levő C készülék veszi át. Ezen mozgó edény belsejében egy vagy több E fémgolyó vagy hasonló tárgy van elhelyezve Az ábrákban a golyóknak két ilyen sorozata van; az egyik az edénynek befelé hajlított fölső szélét fekszi meg; míg a második sorozat alább, az edény domború G tartójában fekszik. Az edénynek fölső része fölött a felül zárt H vályú vagy toldás van alkalmazva, mely vagy egy darab az edénnyel, vagy ezzel össze van ékelve. A H vályú fenekébe az / lyukacsos lemez vagy drótfonat van illesztve, mely minden nagyobb darabot visszatart. A vályún lefelé а К hajlott szájnyílás nyúl és az edény keringő mozgása közben a szitán • áteső finomabb részeket fölhozza. Az L mágnesek, melyek vagy állandóak vagy villamosak, úgy vannak a kereten alkalmazva, hogy sarkaikkal szorosan az edény oldalait fekszik meg. Ezeknek oly erőseknek kell lenniök, a mennyire csak lehetséges, minthogy a gyakorlatban kitűnt, hogy általuk a golyókkal az edényen belül 1500 font szétmorzsoló erő közölhető. 2. ábra.
