Találmányok leirása, 1895
Hóemésztő.
szerint, a 3 ábra ugyanaz a zárt csuklónál. A 4. ábra előlnézete az 1. ábrán látható állító keréknek, az 5- ábra az X. ábrának nézete a nyíl irányában, a 6. ábra ugyanaz, de zárt csuklónál. A 7. ábra egy kiváltható csukló oldalnézete, és a 8. ábra keresztmetszete. Az a kiváltható csuklót, a mely a d sorvezető tengelyen van elhelyezve, d sorvezető tengely c hosszanti hornyába érő b állító sróf biztosítja az elfordulás ellen ; a hengeres karimás csövek pedig homloklapjaikon két-két átlósan szemben fekvő e bütyökkel vannak ellátva. Ezek az e bütykök olyan hosszúak és úgy vannak elrendezve, hogy mindegy axiális síkban feküdjenek és hogy ezek a bütykök a szomszédos a csukló bütykeivel összeütközzenek, ha az f sorvezető emelőfejeket a d tengelyre húzzuk. Az f sorvezető emelőfejek lefelé csavarkűlcsszerűen felhasított hengerek, a melyeket felülről dugunk a d tengelyre, ha a bütykök vízszintesen állanak, mert ezek akkor az a csuklókat egymástól kellő távolságban tartják (1. ábra), hogy a két a csukló között f fej részére elég hely maradjon. A míg az e bütykök mind vízszintes helyzetben vannak, minden egyes csukló a nyíl (2. ábra) irányában leemelhető. Ha a tengelyt jobbról balfelé forgatjuk, az e bütyköket, a melyek b állító csavarjaikkal a tengely c hornyaiba érnek,) függőleges síkba (3. és 6. ábrák) fordulnak át és így sem az f sorvezető emelőfejek, sem a g sorvezető emelő le nem emelhetők. Kitűnik ebből, hogy a sorvezetők tetszőleges számban kapcsolhatók ki és a benhagyottak helyzetükben rögzíthetők. Lényeges előbbsége azonban ezeknek az új a csuklóknak az, hogy ha már néhány g sorvezető emelőt kikapcsoltunk, a többit mégis egymással szemben rögzíthetjük, minthogy az ilyen helyeken az a csuklók e bütykei egymáshoz érnek, és mint az I ábrán látható, a bütyköket a megfelelő helyzetben rögzítik. Az a csuklók és a még a tengelyben lévő f sorvezető emelőfejek összeszorítását, valamint a tengely forgatását a h kézi kerékkel végezzük, a mely a tengely sróforsóvá alakított i végén van elhelyezve, a tengely j karos csapágyán kívül. A tengely végén négyoldalú hasábon van a bekapcsoló készülék, a mely egy a k kerékre hajlítható l csukló lehajlítható m orral. A h kerék agya srófmenetes és könnyen forog a d tengely srófmenetes i végén. Ha a kereket balról jobbra forgatjuk a j karig jut el és az a csuklókat, valamint az f sorvető fej emelőket összeszorítja. Ha ellentétes irányban egészen a k kötésig forgatjuk, és arra a h kerék n hasítékai egyikébe fekszik, a d tengelyt és vele az a csuklót tetszés szerint lehet beigazítani. Hóemésztő. Föltaláló: Könyves-Tóth M. Budapesten. A szab. kelte 1894. nov. 15. XXVIII, 3023. E hóemésztő czélja a havat eltisztítani a nyilvános utczákról és terekről, az egyes házak udvarairól, a vasutak hóval befútt mély bevágásaiból. Minthogy mind a három czélra ugyanazon rendszerű és szerkezetű a készülék, elegendő a nyilvános utczálc tisztítására szolgáló hóemésztőt részletesen leírni. Az 1. ábra az egész készülék hosszanti szelvénye; a 2. ábra az egész készülékalaprajza és fölülnézete; a 3. ábra a kotró metszete; a 4. ábra a kotró homloknézete; az 5. ábra a hóemésztő keresztmetszete és hátsó nézete ; a 6. ábra a hóemésztő keresztmetszete és homloknézete. Alkatrészei a következők: a hókotró, mely a havat p hókotró-puttonokkal az e hóemésztőbe viszi; a hókotró e forgó állásra van szerelve k kotrólétrával d létraemelő-darúval, b létraemelő himbával és c puttonvezető csigákkal. A puttonokat az m kotró-motolla hajtja. A kotrót jobbra balra 35°-ig lehet forgatni, és így j labodálása (papillonage) 3 m. szélességet ér el. Az m puttón motollát g szijjkorongokkal a gg gőzgép hajtja. További alkotó részek: az e hó-emésztő, tulajdonképen hóolvasztó, egy 180 m. i izzó lemezzel, a melyre a havat az n hónyelőn át a p kotró-puttonok s onnan beljebb a h hótömű hajtja. Az i izzólap alatt van a t tűzszekrény egy l'20 m. r rostéllyal и hamútartóval. Az e hóemesztő-szekrény f samottatégla falazattal van védve; a gőzzel hajtott я fúvó az r rostély alá a levegőt az x fúvó 10
