Találmányok leirása, 1894
Kovácsoló vagy sajtoló forma ütközőkkel. - Vasúti átjárók önműködő korlátja.
42 Kovácsoló vagy sajtoló forma ütközőkkel. Föltaláló: Hammesfahr E. Solingenben. A szab. kelt 1893 decz. 25. XXVII. 4705. R. A kovácsoláshoz vagy sajtoláshoz való ütközős formát az ábrák több változatban szemléltetik. A forma az ütközőkkel egy darab lehet vagy emezek esetleg a forma fölött vagy mellett bizonyos távolságra lehetnek helyezve. Az utóbbi esetben a forma több részből áll. Ez egy- vagy többrészű sajtóformák egy vagy több helyén a tulajdonképi sajtolófölület fölé kissé kiálló ütközők vannak, a melyek megakadályozzák, hogy a forma fölületei érintkezzenek, a mivel az a jó jár, hogy a forma szélei meg nem kopnak vagy meg nem sérülnek s hogy a kovácsolt vagy sajtolt tárgyak szabatos egyenlő keresztmetszettel kerülnek ki belőlük. Az 1. ábra egy darabból való a b sajtóformákat láttat például egy kulcs sajtolására. A kulcs alakja minden formába felében van kimunkálva. A sajtóformák c fölületére kissé kiálló d ütköző fölületek vannak alkalmazva, a melyek a két a b sajtóforma összesajtolásakor egymást megfekszik s a c fölületeket nem engedik érintkezni. A fölös anyag ennélfogva sajtolás közben szabadon kiszorul s az egymásnak nyomuló ütközőfölületek magasságával egyező vastag varrattá lesz. Ha a tárgyak meleg állapotban munkáltatnak ki, arra kell ügyelni, hogy lehetőleg egyenlően eloszló hőmérsékletben kerüljenek a formákba, nehogy kihűlés közben egyenetlen zsugorodás álljon be a méretarányok rovására. A 2—4. ábrák két- s többrészű sajtóformát mutatnak. Az a1 b1 sajtóformák itt magukban a szokott módon sík fölületüek s a kiálló d ütközőfölületek külön mellé sorakoztatott dl darabokból állanak. Ez a mód lehetővé teszi, hogy mostani sík sajtóformák a fönebb leirt sajtolásra alkalmazttassanak. A 4. ábrából látn való, hogy a sík a b sajtóformák mellé rendezett ilynemű d1 ütközők többé-kevésbbé nagy távolságra alkalmazhatók. Az ily sajtóformákkal még az a jó is jár, hogy a munkadarab nem egy könnyen szegül meg a sajtóformában, mert az ütközők érintkezése rázkódást okoz, a mely a munkadarabra is ráhárul s e szerint ez az odorba nem is sajtolódik oly erősen be. i. ábra. Vasúti átjárók önműködő korlátja. Föltaláló: Fitzgerald H. Winstonban. A szab. kelt 1893 decz. 25. 4703. B. A találmány szerinti önműködő korlátot, mely rendkívül egyszerű, olcsó szerkezetében tartós s lehetőleg kevés részből áll, a mellette elmenő vonat nyitja meg. Az 1. ábra egy vasúti vágánynak látékos nézete két oldalán a korlát sorompóival, úgyszintén az egyik sín mentén kiemelkedő bukó-emelttyűvel, a mely, midőn a vonat eljár rajta, a korlát gémfáját működteti. A 2. ábra a vágány hosszában fölvett metszet, a mely a gémfákat mozgató szerkezetet mutatja. A 3. ábra keresztmetszet a 2. ábrának x ж-je, a 4. ábra pedig keresztmetszet у у-ja mentén. A mint ez ábrákból látható, a sorompó áll az a vasúti vágány két oldalán fölállított b gémfákból, a melyek a pályán keresztül menő út felé
