Találmányok leirása, 1894
Kenyérsütésre is használható vaztűzhely.
339 vagy egymás fölé hajló bádog szélekre és forraszvízzel való megnedvesítés mellett a forradás helyén, (4. ábra) előzőleg megtüzesített l forrasztó pákát mérsékelt nyomással végighúzzuk. A h szarvat emellett, az üregébe dugott r csőnek légszeszlángjaival hevíthejük fel. Az 5. ábra hengeralakú tárgyak megragadására fogóvá alakított forrasztópákát láttat, melyet hengeralakú dobozfödelek forrasztásánál jó alkalmazni. A forrasztás helyére itt a fogó forgatása közben központi nyomást gyakorolunk. A 6. ábrában az van jelölve, hogy a gépszerűleg működő b b% nyomó és forrasztó-vasak miként hatnak a forrasztás helyére, míg a 7. és 8. ábrák két különböző doboz-záródást mutatnak be, az előbbi az a szalagot a fedő és a doboz széle között tünteti fel, az utóbbi pedig kívülről körülfektetve, hozzá nem forrasztott z nyelvvel, mely nyelv czélszerűen az a szalagból készül. Az egyik vég szabadon hagyása, azaz a nyelv arra szolgál, hogy az ily módon elzárt dobozt az úgynevezett doboznyitó nélkül is ki lehessen nyitni. Elégséges ugyanis egy kapcsott a nevezett nyelvnek e czélra készített 0 nyílásába akasztanunk, vagy annak hiányában egy közönséges harapófogót használni, hogy egy erős rántással a bádogszalagot egész hosszában a dobozról letéphessük. Kenyérsütésre is használható vaztűzhely. Föltaláló: Szász J. Szombathelyen. A szab. bejelentésének kelte 1894. szept. 29. — 1356. A takaréktűzhelyek e találmány szerint a legegyszerűbb módon alakíthatók át kenyérsütő kemenczévé. Az ily takaréktűzhelyet az I. ábra oldalnézetben mutatja; a 2. ábra alaprajza; a 3. ábra a 2. ábrának x x vonala szerint vett, a 4. ábra a 3. ábrának у у vonala szerint vett metszete. Mint ezekből kitűnik, az új takaréktűzhely az eddigiektől külsőleg alig üt el, míg belseje szembeötlő módosításokat mutat. Mindenekelőtt azt látjuk a 3. és 4. ábrákból, hogy az a tüzelő tér igen magasra van elhelyezve, úgy hogy a b lánghíd a c kenyérsütő fölé kerül. Az utóbbi, mely boltozott és a kenyérsütéshez szükséges méretekken készült, a tűzhely mellső részén a tűzhely szélessége irányában oly módon van elhelyezve, hogy i mellső fala az i1 alsó meghosszabbításával a k haműtartó hátsó falát képezze, míg a bx rostély hátrafelé lejtősen emelkedve a c kenyérsütőre támaszkodik. Igen természetes, hogy ez a c kenyérsütő — ép úgy mint a d sütő is — a kemencze egyik falán В ajtóval van ellátva. A d sütő egész rendesen a tűzhely dómjában van elhelyezve. A c kenyérsütő l fenekével egy közű p betétek által о fütő csövek létesülnek, a melyeken át a fütőgázok úgy a c, mint a d sütők fenekét és hátsó falát érik. A négy e, f,gésk fojtószelenttyű a fütőgázokat tetszésünk szerint a c 22*
