Találmányok leirása, 1894
Hálózat s nyomófölület féltonus előállítására.
----------- г-----■-----■——------------------------*-V--‘4"-,;CTB»р-.- - 1 ' 5943 • •*" ' ‘ "" ~~ WP^1-1 ■ '■чрр 833 Hálózat s nyomófölület féltonus előállítására. Föltaláló: Levy M. Filadelfiában. A szab. bejelentésének kelte 1894. jun. 19. — 1206. A találmány félszinezetű fotomechanikai nyomatra vonatkozik és czélja oly foto- I • mechanikai félszínezetű nyomófölületek előállítása, melyeknek keresztezése az eddigi módszerrel előállítottakétól elütő és a tárgy egyes részeinek külömbségét nagyobb pontosságаЦ gal és az átmenetet a világosból az árnyékba kellemesebben adja vissza. A félszínezetű nyomófelületek előállítására szolgáló minden eddigi egyenes vagy harántvonal hálózatú j eljárásnál a szövés oly részekből áll, melyek, bár a szemek egyes elemei különböznek egymástól, de geometriailag megegyeznek ; következőleg valamely különös árnyék helyén pontok, vonalak vagy harántvonalak jelennének meg, melyek, bárminő is egyedi jellegük, egyenlő geométriai vonatkozással vannak egymáshoz. A találmány foganatosításához hálószerű, vagy rácsszerű szerkezet szükségeltetik, a melynek átlátszóan csoportosított nyílásai és egyszersmind átlátszatlan fényelzáró részei vannak, melyek erősségben különböznek egymástól és hasonlóan csoportosítva vannak. Ilyen háló vagy oly vonalakból állhat’ 11 melyek felváltva majd vastagok, majd vékonyak és derékszögben vagy legalább majdnem derékszögben keresztezik egymást. Ezen esetben a vonalcsoportok egyikének a fölület 9 közepétől el kell távolítva lennie, úgy hogy négy különböző nagyságú átlátszó nyílás képződik és a vékony és vastag vonalak keresztezéséből képződnek a szükségelt átláthatlan akadályok, melyek nagyságra illetve vastagságra nézve szintén különböznek. Az 1. ábra ilyen szerkezetű hálót ábrázol, a hol A és a kettőnkint csoportosított átláthatlan párhuzamos, vastagon és vékonyan váltakozó vonalak sorozatát mutatják és A1 a1 szintén kettőnkint csoportosított átláthatlan párhuzamos vonalsorozatot mutatnak, csakhogy a vonalak itt valamivel távolabb vannak egymástól, mint A a vonalak. Ezen elrendezés különféle- Щ, képen alakított megvilágító akadályt képez. Először az A és A1 másodszor A, és я1 és А, я, harmadszor a és я1 vonalak keresztezése. В szem kisebb lesz mint Bl, és bl ugyan- Ж olyan mint b. A háló felváltva vastag és vékony vonalakból is állhat, mely vonalakat egyenlő vastag vonalak keresztezik. Ezen berendezés két különféle fényátbocsájtó В és b szemet (nyílást) és két különböző átlátszatlan akadályt képez, mely utóbbiak A és A1, továbbá A és a vonalak keresztezéséből származnak. A 3. ábra négy sor párhuzamos vonalakból álló hálót mutat, melyek különböző irányban metszik egymást. Két csoport derékszögben metszi egymást, míg másik kettő szintén derékszögben metszve egymást, az előbbieket 45°-u szögben keresztezi. Ezáltal derékszögű háromszög alakú rendszer keletkezik, melyben a keresztezések mindamellett olyanok, hogy a képződött szemek (nyílások) különböző nagyságúak. Ezen esetben két különböző nagyságú fénygát képződik és pedig A, A1 és ugyané kettő és я, я1 keresztezéséből Az itt leírt hálók ugyanazon a módon alkalmaztatnak, mint a szokásos keresztvonalzott hálók; és ilyen háló által a képen a legmegvilágítottabb (nem tiszta fehér) helyen oly pontok látszanak, melyek csak a legnagyobb átláthatlan fényakadályokat ábrázolják, míg a sötét, vagy árnyékos helyen még egy kisebb keresztezési pontokkal biró háló is alkalmazandó. Ugyanez áll a sötétebbé váló árnyékokra is ; a kis szemek között átbocsájtott világosság nem képes nyomot hagyni és az elsőbbek abban a sorrendben fognak eltűnni, a mint az árnyék sötétebb lesz, egészen a teljesen sötét fölület előtt lévő árnyékig. Ez a finomabb részlet előállítását jelentékenyen megkönnyebbíti és a szövések különféleségéhez I. ábra. 2. ábra. 3. ábra.
