Találmányok leirása, 1894

Eljárás salicylsav előállítására. - Szövetek vagy kész ruhák vízállatóssá tétele.

322 На е máz közé cementet keverünk, az a máz kopását meggátolja ; minél több cementet keverünk a festék közé, annál tovább lehet azt híg állapotban megtartani. Szobrászati, mintázó, valamint öntő czélokra és folyékony festék készítésére szolgáló vegyülékekhez chlormagnézium helyett chlorczinkoldat is használható, azonban ezen pót­anyaggal nem érhető el oly jó eredmény, mint az elsővel. A jelen leírásban foglalt eljá­rás alkalmazásánál fontos az, hogy az eczetsavas ólomoxydot közletlenül a chlormagné­­ziumot követőleg keverjük közé, és hogy a magnézit legutolsó sorban kevertessék bele. Ugyanis az eczetsavas ólomoxydnak a chlormagnézium közé való keverése utóbbit chlor­­ólommá és eczetsavas magnéziummá változtatja, ha pedig a vizet és magnézitet keverjük közé, akkor ólomhydroxyd képződik. Ha ellenben mint az eddigelé történt, a chlor­­magnéziumhoz első sorban a magnézitet kevernők, amaz új vegyületek nem jönnének létre, melyeket a jelen eljárás szerint elérhetünk. Eljárás salicylsav előállítására. Föltaláló: Marasse S. dr. Berlinben. A szab. kelt 1894. szept. 25. XXVIII. 2786. W. A salicylsav technikai előállítására vonatkozólag közzétett eljárások mind az alka­­liák s alkalikus földek phenoljaiból indulnak ki. E phenolokat teljesen vízteleníteni kell, ami csak fáradságos kezeléssel sikerülhet. Ekkor nyilt vagy zárt edényekben fokozott hőmérsékletben száraz szénsavat engednek rájuk hatni. Ez eljárástól eltér a találmánybeli. E szerint ugyanis a phenolt bensőleg elkeverjük közömbös szénsavas kaliummal (hamú­­zsirral) és a keverékre zárt edényben rá engedjük hatni a kellő mennyiségű szénsavat fokozott hőmérsékletben. Leghatékonyabb a 130° és 1600 C. közti hőmérséklet, bár min­den a víz forráspontját meghaladó hőmérséklet is beválik, csakhogy ekkor a reakczió természetesen lassúbb menetű. Különösen fontos az, hogy a hamuzsir fölösen alkalmaz­tassák, mert külömben a keverék melegítés közben pépessé lesz s így részben a szénsav elől elzárkózik. Ha a reakczióra nézve kedvező hőmérséklet van jelen, a szénsav rend­kívül gyorsan működik, a mit a manométerről le lehet olvasni. Már néhány perez múl­ván fölszivódott a szénsav legnagyobb része és mintegy fél óra múltán szénsavat, még ha bőségben is fölös, nem szed be a kalium. Midőn lehűlés után az edényt megnyitjuk, a phenolt csaknem teljesen salicylsavas káliummá látjuk elváltoztatva. A reakczió, melynél melléktermékek nem mutathatók ki, ezen képlet szerint megy végbe: 2C6H5OH + K2C03 +co2 = 2qh*<cook+h2o. A káliumon kívül más alkaliák szénsavas vegyületeivel a salicylsav előállítása a leirt eljárással nem sikerül. A reakczió-elegyből a salicylsavat szokott módon valamely ásványi sav hozzáadásával csapjuk ki s aztán átkristályítással s csontszénnel megtisztítjuk. Szövetek vagy kész ruhák vízállatóssá tétele. Föltalálok: Chors Á. és Oesterreich J. Berlinben. A szab. bejelentésének kelte 1894. máj. 31. — 1204. A szövetek telítésének mostanig ismert módja vízállóvá tételükre nem igen vált be, mert egyrészt az impregnálás a szövet egész darabjain csak földolgozásuk előtt volt végrehajtható, másrészt nem is volt kielégítő, mert a kaucsukköpenyegek is átáztak nagy esőben. Teljes lehetetlen volt eddig azonban a kész ruhadarabokat, minők nadrágok, mellények, kabátok, köpenyegek, kalapok, női ruhadarabok stb., vízállóvá tenni úgy, hogy az impregnálandó tárgyak színe és lágysága ne szenvedtek volna. Mindkét hiányt

Next

/
Oldalképek
Tartalom