Találmányok leirása, 1894

Ágyúlövedék.

16 tékben hijoltságot támaszt, vagyis mikor a fék légszívója a levegőt kiszivattyúzza. E pilla­natban a köpűbeli dugattyú húzást szenved, az e bütyök megemelkedik, magával meneszti a fölötte levő k peczket s a görgőt egy peczek közzel odább fordítja a 4. ábrabeli nyil irányában. E fordulás nagysága megfelel a födőnyílás szélességének, illetőleg a papírcsík еёУ'еёУ fölírásos részének, mely csak ily hosszaságra mozdul odább, úgy hogy új név lesz láthatóvá. A kellő emelkedés végén a dugattyút s ezzel a bütyköt a köpűbe egy nyujt­­vány akasztja meg tovább menésében. A levegő beáradására a dugattyú saját súlyánál fogva azonnal leesik, mikor is bütyke az alúl legközelebb levő peczek mellett elsiklik (5. ábra). Hogy az alsó görgő bármi oknál fogva odább ne mozdulhasson, az n rúgó 0 éke minden forduló után két peczek közzé ereszkedik s megakadályozza az odább fordulást. A papír­csíkot egyenletes feszültségben tartja a p p-nél megerősített, s rúgóval kifelé nyomott q q keret, mely még vékony mozgékony r görgővel támaszkodik a papírcsík belső részének. Visszamenet a készülékbe fordított rendű állomásnév-nyomtatvány tehető vagy már eleve oly nyomtatvány alkalmazható, a mely a neveket egymással ellentétes kettős sorrendben foglalja magán. A nyomtatványon az idő is ki lehet tüntetve. Ha a készüléket nem lég­szívás igazgatja, hanem levegőnyomás vagy gőz, némi változtatásokra lesz szükség, melyek azonban a találmány mivoltát nem érintik. t Ágyúlövedék. Föltaláló: Fox E. M. New-Yorkban. A szab. kelt 1893 decz. 27. XXVII. 4560. A. A találmány nehéz ágyúk lövedékére vonatkozik, mely pánczéllemezek átlövésének van szánva, mi végre azon a helyén, a mellyel az első nekiütődést szenvedi, rendkívül meg van edzve, mely edzés azonban kívülről befelé menőleg megcsökken, mint például a a Harvey-pánczéllapok néven ismert lemezek edzése. A tapasztalás kimutatta, hogy a közönséges lövedék ily lemezre ütköz­­tében ennek fölületét az ütközés he­lyén csak csekély mélységig szilán­­kolja ki, mely körülmény a föltalálót oly lövedék kieszelésére ösztökélte, a mely a Harvey-pánczéllapba ütköz­­tében ennek kérgét azonnal szétzúzza anélkül, hogy ettől a lövedék ereje meglohadna, sőt átfúró ereje még fokozódik, a mennyiben a lemez fő teste a kéreg alatt lágyabb a kéregnél. E hatás el­érésére a föltaláló a közönséges lövedék fejét sísakkal burkolja, a mely a lövedék hegyéhez bensőleg simul s kemény forrasztással vagy más alkalmas módon van ráerősítve. E burok, oly aczélból készítendő, a mely a lövedék fő testénél lágyabb s mely midőn a a Harvey-pánczéllemezt szétzúzza egyszersmind oly nyílást üt, a mely a fő testbe hato­lást előmozdítja. Szükség szerint két vagy több sisakkal lehet a lövedék hegye födve. Az ábrák metszetben szemléltetnek ily lövedéket. Az 1. ábrában a lövedék egy, a 2. ábrában két sisakú. A 3. ábrában a sisak magában látható. A a lövedék, В a sisak, melynek nagyságát s alakját a szükség szabja meg, de melynek súlya legjobb, ha a lövedék súlyá­nak húszszorosát teszi. 3. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom