Találmányok leirása, 1894
Fonható s szőhető szálak előállítása háncsból.
TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. XII. kötet. Budapest, 1894 január hóban. i. szám. Tartalom: Fonható s szőhető szálak előállítása háncsból. — Jártatható szemrázó s fajtázó készülék szalmarázóval. — Tejes üvegek új zára. — Uj rendszerű százados mérleg. — Egymásba ojtandó szŐllovesszŐk vágógépe. — Sínkerekek teherkocsik számára. Palástos vagy kettős kanyargók. — Kézi gyopnyeső-gép. — Csévelőgép fonáltisztítója. — A hajóorra szerelhető jégtörő. — Kerekes fogasoló. — Taraczkirtó-gép. — Lánczatlan hajtómű a kerékpár sebességének fokozására. — Önműködő vízvezetéki csap. — Egy vagy több oroszsípú kürtök füstterelővei. — Kényszermozgású visszacsapó szelenttyű, illetőleg csaptató tolózárás légszivattyúkhoz — Vasúti állomásmutató a kocsikon belül. — Agyúlövedék. — Újítás záró-szelenttyűn. — Cementburkolású aszfaltcsövek. — Újítások vetőgépeken. — Újszerű galvános elem. — Újítások csőzárókon. — Távolságmérő. — Kocsikerekek, szíjkorongok, köszörűkészülékek rugalmas agya. — Agyagbengerlők segítő-készüléke. — Egyre működő paternoszter emelő-készülék. — Káposztavágó-gép. — Répatisztító. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK. Fonható s szőhető szálak előállítása háncsból. Föltaláló : Törngren A. Tammersforsban (Finnország). A szab. kelt 1893 okt. 20. XXVII. 4508. R. A találmány szerinti eljárás czélja: fonható s szőhető szállá elváltoz-tatni a fák kérge s tanemű tömegük közt elterülő rostos háncsot. A cellulóza-gyártással ellentétben ez eljárásban a háncstól megvonjuk legelőbb a villósavas, majd meg a kénsavas vegyületeket olcsó s könnyen készíthető oldatokkal. A háncsot ugyanis legelőbb langyos vízben (400 C. alattiban, hogy a fehérje-félék meg ne aludjanak) kimossuk, oly módon, mint patak s folyó mentén szokás mosni a fehérneműt, t. i. súlyokkal való patélással, a mit addig folytatunk, míg a vízben oldható részek lehetőleg teljesen eltávolíttattak vagyis míg a mosóvíz tisztán csöpög le róla. Ezt a mosott háncsot erre savas fürdőbe (jelesül kénsavasba) tesszük, hogy a villósavas vegyületek föloldódjanak. A savas fürdőt legjobb úgy megkészíteni, hogy 100 gramm háncsra 400 gramm vizet s 2—4 gramm kénsavat használunk. A kénsav vagy egyéb sav mennyisége a háncs neme szerint, a szerint, hogy hársról, nyárfáról, fűzről vagy egyéb fáról való, változik. Miután a háncs 4—6 órán át állandó hőmérsékletben volt a savas fürdőben, melyet legjobb 35—400 С.-on tartani, megöblítjük, majd meg konyhasó oldatba tesszük ammoniaksó hozzátételével vagy anélkül, hogy a bekérgesedett álladékok, főleg a kalciumsulfat, eltávolíttassák. A sóból a háncssűlyának 10%-át adjuk az oldatba. Ha a folyamat gyorsítása végett ammoniaksót adunk hozzá, akkor a sóból elég 10/0. Hat óra elteltével, mialatt a hőmérsékletet állandóan 350 C. tartottuk, a sóoldatot lefolyatjuk, a háncsot pedig patélva megmossuk. A szilikátok föloldására, illetve eltávolítására a háncsot már most chlórmész oldatba juttatjuk s benne hagyjuk az oldat erősségéhez képest állandó 350 C. hőmérsékletben H/2 —2 óra hosszat, mire ismét kimossuk. Ha az ekkép kezelt háncsban nagyon sok a gyanta, akkor az utóbbi kimosáshoz kis mennyiségű maró alkálit vagy szappant veszünk glicerin hozzáadásával vagy anélkül. Végül a még netán a háncson maradt bekérgesedett álladékok eltávolítására a háncsot megtörjük, vagyis a kender módjára megtiloljuk s meggyaratjuk. Ezt még előmozdíthatjuk azzal, hogy a mosás után még nedves háncsot átfagyasztjuk s kiengedése után tiloljuk meg vagy töretjük meg hengerek közt. Ezt az eljárást farostokra is alkalmazhatjuk, ha a finomra elszilánkolt fát gőzzel előbb megpuhíttatjuk. 1
