Találmányok leirása, 1893

Húrkészítő eljárás selyem stb. betéttel vagy anélkül.

XI. kötet. Budapest, 1893 roárczius hóban. 3. szám. TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom: Húrkészítő eljárás selyem stb. betéttel vagy anélkül. — Csőkapcsolás ólomörvvel. — Eljárás s készülék ereznek fajtázására száraz módon sűrített levegővel. — Vetőgépeken tett újítások. — Kéreghántó eljárás — Tömlő- s csőkapcsolás. — Újítás ekéken. — Magától záródó fejtőcsap. — Önműködő tűzszabályzó önműködő surrantó-készülékkel kisnyomású gőzfűtés szá­mára. — Malátacsirafosztó-gép. — Aszalókészülék buktatható cserényekkel. — Mágneses vízállás-mutató. — VízszínellenőrzŐ készü­lék. — Gázszabályzó-szelentyű. — Vetőgépeken tett újítások. — Pőrölymü páronként váltogatva műkűdő négy pöröllyel. — Villa­mosság-számláló forgóáram telepek számára. — Lyuggatott alakverő az alak-más ki verésére. — Vágányok egyesítése a talppal. — Tengelytelen kerék. — Aprítógép. — Önműködő mázsá'ó ezukorrépa, burgonya s ilyesek mérésére. — Pléhszelencze bóntókése. — Eszköz a gyorskerék rugalmas abroncsának megerősítésére. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK.---*-----­Húrkészítő eljárás selyem stb. betéttel vagy anélkül. Föltalálók: Pirazzi s társa Offenbachban. A szab. kelt 1893 jan. 24. XXVII. 132. R. A világhírű római húrok illetőleg a Rómából Pietro Berti kezéből kerülő húrok minden más húrokon túl tesznek, mert könnyedén szólnak, mindamellett erős s kristály­­tiszta a hangjuk. Ennek okát kutatva, a föltalálók azt derítették ki, hogy az nem lehet más, mint, hogy Berti húrjai számára csak a Campagnában legelő juhok beleit dolgozza föl, mely vidék vulkános kőzetén termű fűvével a juhok elmállott finom kőrészecskéket is szednek magukba, melyek beleikben lerakódnak s itt betokozódnak. E szerint az ily belekből készült húrokban rejlő számos kőatom okozza, hogy a vonó alatt könnyebben megcsendülnek, hathatósan megrezegnek, melytől függ az erősebb, tisztább s egyenlő,, erőben tovább tartó hang. E nézettől vezérelve a föltalálók mesterséges módon igyekeztek a húroknak megadni e tulajdonságot s a találmánybeli eljárásban érték el. A húrok jelenleg így készülnek : a beleket megtisztítják hamúzsírlúgban, ebben lenyálká­­sítják, meghasítják, vagy ha elég vékonyak hasíttatlanul hagyják, megsodorják, megkénezik, mire megszárítják. A megszáradt húrt vagy érdesnek hagyják meg vagy kissé megsimítják s megolajozzák. A találmány szerinti eljárás ettől ezekben különbözik: a beleket megtisztí­tásuk után igen finom porral kell megrakódtatni oly módon, hogy a port vízben vagy hamúzsírlúgban habarással kellően eloszladoztatjuk s a nedves beleket, akár ha már meg is vannak sodorva, e folyadékban ide-oda huzogáljuk. A nedves bél a kis porrészecs­kéket nagy mennyiségben fogadja be likacsaiba s a benne rejlő enyvfélével erősen meg­kötődnek. Nehány perez elteltével a beleket kivesszük s közismeretes módon dolgozzuk meg őket tovább. A por anyaga lehet bármily kőnem, üveg, láva stb. Igen alkalmasnak bizo­nyult a habkő pora. A selyem húrokat vagy kenderből, lenből stb. font húrokat szint így lehet kikészíteni A kész húrt enyvvel, zselatinéval, gummival stb. elkevert porral be is lehet kenni ugyanezen eredmény elérésére, ez azonban nem oly tartós. Az ily húrok tulajdonságai vetekednek a római húrokéival. Minthogy a legvékonyabb húrhoz is, minő a hegedű E-je, egy bélnél több kell s e belekbe hatolt por természetes kötődhetőségüket valamennyire csorbítja, e húrok tartós­sága is kissé megcsökken, a mi azonban csak a legmagasabbra feszített E hegedűhúrnál mutatkozik. Ennek elejét veendő a föltalálók a nyálkája fosztott hasíttatlan belet a leírt módon megrakódtatják porral, mire selyem, kender- vagy lenzsinórt húznak rajta végig о Melléklet a MAGYAR IPAR 2. számához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom