Találmányok leirása, 1893
Hajószellöztető.
Az F kamata belseje a külső levegőnyomás ellen s a béllés megkötésére N merevítőbordákkal van ellátva; Fl födele pedig srófolással vagy agyagolással van lekötve s csuklóban jár, hogy I. ábrában kipontozott állásba lehessen fordítani. Az F kamara fölső részében nézőlyuk van az ömledt fém megfigyelésére s ép úgy, mint a többi nézőlyuk fojtósan záródik Ha az elszivatás elég gyorsan megy végbe, akkor a könnyen olvadó A fémlap el is maradhat s mindkét kamara egyidejűleg bíjolandó meg. Az ömledt fém kavarására a 4. ábrabeli szerkezet alkalmazható ; itt az F kamarába fölülről a 2 szorongón át P rúd nyúlik le a tégelybe s alján gombos (R). E kavaró S emelttyűvel van összekötve, a mely T kar körül forgékony. Az emelttyűben levő U hasadék teszi lehetővé, hogy a kavaró föl-alá mozogjon. A kavarás tehát inkább megmártásnak mondható, a mely ha kétszer-háromszor megtörtént oly hatással van az ömledt fémre, mintha kalapáccsal ütést szenvedett volna s e szerint rostos lesz tőle kötődése. Hajószellöztető. Föltaláló : Leveng P. Parisban. A szab. kelt 1893 jan. 20. XXVII. 36. KI. Az első föltétel, melynek a hajószellőztető készüléknek eleget kell tennie, hogy a levegőt ugyan be engedje áradni, de a vizet tartsa vissza. E föltételnek a legtöbb esetben eleget tesznek a szellőzőkürtök, de ezek csak a hajó alsó részének s a géphelyiség szellőz-2. ábra. I. ábra. 3. ábra. tetésére szolgálnak, a hová máskép levegőt másként juttatni nem lehet. A hajó egyéb részei, minők a kabinek, födélköz, az ajtókon s oldalablakokon szellőznek, illetőleg nem szellőznek, ha a viharos tenger miatt az említett nyílásokat el kell zárni. A találmány szerint azonban ez esetben is lehetséges a szellőztetés s a víz behatolása mégis meg van i'2
