Találmányok leirása, 1893
Alakozott fatárgyak borítása fával.
58 ábra. ábra. Alakozott fatárgyak borítása fával. Föltaláló: Sauter Gy. Charlottenburgban. A szab. kelt 1892 decz. 7. XXVI. 4124. R. Az eddigi eljárás szerint a vékony falappal borítandó úgynevezett vakfát enyvvel bekenik, a funért ráhelyzik s a tárgy alakjának megfelelő melegített dobzást derekasan rászorítanak en у vésztőkkel, míg az enyv megmerevedik. Ez eljárás igen fárasztó, különösen, ha a fatárgy alakozott, völgyeit stb., mert a dobzásnak az eredeti tökéletes ellenmásának kell lennie, hogy a funér a hajlott fölületekbe s legkülönbözőbb résekbe be vegye magát. A találmánynak az a czélja: a borítás műveletét megkönnyíteni s egyszerűsíteni, úgy hogy minden bajmolodás nélkül essék meg. Mivolta az, hogy nem merev dobzást alkalmazunk, hanem levegőneműt vagy folyékonyt, a melyet a funértól állatós s hajlékony hártya választ el és a levegő vagy folyadék maga fejti a kellő nyomást s adja a meleget. Nyilvánvaló, hogy a tárgyhoz kell a készüléket szabni, a mint ez az \b ábrákban meg van világítva. Ha hosszú, völgyeit a léczet kell pl. borítani, akkor ezt egy hosszú, keskeny a vasszekrénybe tesszük úgy, hogy völgyelése fölül legyen. A b szekrény c födele alatt, mely valahogyan fojtósan van lezárva, d hártya csüng, s a födél fölé e f be s kiárasztó csövek, meg egy feszülésmérő van állítva. Az állatos vitorlavászonból, kaucsukból s ilyesmiből való hártyának úgy kell megszabva lennie, hogy, ha a közte s a födél közt levő víz, levegő stb. nyomása következtén külsejével megfekszi a vele szembe tett tárgyat, húzásban ne érdekeltessék, hanem éppen csak közbetét legyen, a melynek csak közieden nyomást kell tűrnie két oldalról. Miután az a léczet enyvvel bekentük, az esetleg meg is gőzölt g funért az a léczre tesszük sár födelet rázárjuk. Ekkor az e csövön meleg levegőt vagy meleg vizet (60—8o°-nyit) eresztünk 5- ábra a c födő s dhártya közti térbe s kazánnyomással vagy szivattyúval fejtjük ki a sajtolást. Kitetszik ebből hogy a g borítólapot ott, a hol alatta hézag van, a d hártya a ráható nyomás annyira áthajlítja, hogy az a léczhez sajtolódik. A mint ez megtörtént, megnyitjuk az / csövet s a meleg folyadék helyébe ugyanazon nyomás alatt hideget eresztünk, míg az enyv megmerevült. Ennek befejeztével a folyást megszüntetjük, a födőt föltárjuk s a kész megborított léczet kivesszük. A hártyának csőalak is adható, mint ezt a 2—4. ábrák láttatják. A c födős b szekrény két léczet fogad magába. A hártya zárt csőalakú, melynek két végébe torkollanak be az r1 és f1 be- s kiárasztócsövek. A d csőalakú hártyába bocsátott nyomás a borítólapot az illető tárgynak szorítja ép úgy, mint fönebb le van írva. A hártya végül a borítandó tárgyat egészen közre foghatja s a folyadék minden oldalról neki szorítja; ez a mód
