Találmányok leirása, 1893

Üreges beton-menyezet.

255 czéljából x у bordák képződtek a cső szomszédos részeinek összetalálkozásából. Az ily­­alak a közönséges szögvasból való tartót pótolhatja. A 2. ábrabeli üreges test alkálim s a T-vas helyettesítésére. A fölső a szár végeitől rövid közökben alá-felé rézsűtosan két b b1 szár ágazik el, melyek találkozásuk helyen x у z bordákat képeznek a már mondott czélra. Ettől külömböznek a 3. s 4. ábrabeli tartók, melyek keresztmetszetet, illetve víz-J-szintes metszetet tűntetnek föl az A—Б vonalon át, még pedig azzal, hogy az aláfelé rézsűt menő b b1 szárak nem találkoznak, hanem alul rövid c foglaló szárral vannak össze­kötve. A merevítés itt azzal van elérve, hogy a b b1 szárak hosszukban hullámosak (4. ábra). Az összes példákban az x у és z bordák a tartóknak merevítői s vi­lágos, hogy e bordák tetszés sze­rint alakíthatók, mint ezt az 5., 6. s 7. ábrák keresztmetszetei mutat­ják. A 6. s 7. ábrabeli keresztmetszet különösen oszlopoknak alkalmas. 5' ábra‘ A bordák közti csőrész hosszában bármily alaknál is hullámos lehet. Az ily tartók s támaszok csövekből való készítése hengerléssel vagy sajtolással kaliberekben vagy tusakokon történik. A hullámzatosság a b b1 szárakon úgy készül, hogy az üreges tartókat vagy támaszokat holmi mozgékony anyaggal, minő pl. a homok, megtöltjük, két végüket elzárjuk s aztán izzó állapotban oly két henger közt járatjuk el, melyek köredéke egyközű keresztbordákkal van ellátva. E hengerlő művelet befejeztével a tölteléket a tartókból vagy támaszokból eltávolítjuk. 6. ábra. 7. ábra.4. ábra. Üreges beton-menyezet. Föltaláló: Sonntag E. O. Drezdában. A szab. kelt 1893 jul. 21. XXVII. 2487. P. A menyezetet a találmány szerint több üreges beton-darabból állíthatni össze, melye­ket külömböző magasságban s szélességben lehet készletben tartani s melyek illető helyü­kön olyanná vannak alakítva, hogy a T tartók karimái közzé illenek. Ez üreges beton­darabok rendeltetésük helyén állíttatnak csak össze összefüggő menyezetté oly módon, hogy midőn már rendeltetésük helyére vannak rakva, a köztük levő hézagokat ugyancsak betonnal tömködjük meg. Az a jó jár ezzel, hogy a megépítendő menyezethez való beton­darabok méretének csak megközelítőnek kell lennie s hogy egyenlő szélességű darabokkal egymástól külömböző távolságú tartók közt, illetve egyenetlen szélességű darabokkal egy­mástól egyenlő távolságú tartók közt menyezetek készíthetők, a mi az ismert üreges gipsz­vagy cementlapokkal nem lehetséges, mert ezeknek szorosan az építendő menyezethez kell szabva lenniök. Ez említett lapokkal szemben a találmánybeli üreges beton-darabok még azzal is kiválnak, hogy ezek üregét fűtő s szellőző stb. czélokra is föl lehet használni, mert a tartókkal egyközű a menetük, míg egyéb üreges menyezet üregei a tartókon vég­ződnek. A kész üreges beton-darabokat a és b jelölik, melyek a darabjai az egyik oldalon r-nél oly alakúak, hogy külömböző magasságú tartók karimái közzé illenek, illetve ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom