Találmányok leirása, 1893
Eljárás fémnek öttevénnyel való borítására.
XI. kötet. Budapest, 1893 január hóban i. szám, TALÁLMÁNYOK"LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom: Eljárás fémnek öttevénnyel való borítására. — Tolóhengeres szecska vágógép óvókészüléke. — Petroleummótor indító-készüléke. —■ Fémes kerek belterü-testek s lemezek készítése villamos válatás révén ványolással. — Magától csukódó vízvezetéki csap. — Ázó gabona önműködő ellenőrző-készüléke malátagyártás számára — Pénzszedő bérszékek. — Szeszfőzők •ellenőrző-készülékén tett javítás. — Marh p elcsatló csípőzár. — Főzött hüvelyes vetemények épségben tartása. — Szíjkötő — Levehető menyezethorog. — Trágyaszóró. — Villamossággal fűtött főzőkályha. — Újítás a villamos vasút áramvezetésében. — Kaszáló s aratógépek metszőkészüléke. — Szoptatókészülék szopósállatok számára. — Eljárás szövet vízállatós s szagtalan készlelésére. — Rugalmas szorosító. — Készülék lyukak tetszőleges kúposra fúrására. — Önműködő mértéklőhöz kapcsolt készülék a serpenyőterhelés töredékrészének súlymeghatározására. — Fafürészek fogainak alakja. — Szíjigazitó forgatható szíjrakó villával. — Tűzoltó lábtó. — Fölhúzok fék- s fogódzószerkezete. — Víznyomású lökéshárító. — Uj szerkezetű srófház. — Hidak, általában vasszerkezetek hajlását mutató- s jegyzőkészűléke. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK.----—♦----Eljárás fémnek öttevénnyel való borítására. Föltaláló: Martin E. Parisban. A szab. kelt 1892 nov. 22. XXVI. 3970. R. Ez eljárással az egy vagy több fémből való drót, rúd, lemez s pléh fölületét oly öttevénnyel lehet ellátni, a mely abba többé kevésbbé behatol s a fém külsejét színben s tulajdonságra nézve úgy elváltoztatja, hogy más fém látszatát s sajátságát ölti magára, így például a vörösréz s különösen az úgynevezett ikerfém (aczélbél rézpalásttal) fölületéuek bronz vagy sárgaréz látszatát lehet adni. Az eljárás mivolta abban áll, hogy az alapfém (akár galvánosan, akár mechanikailag) más fém vékony s megtapadó rétegével borítassék, a mely hevítéssel fogékony arra, hogy az alatta lévő fémmel öttéssel megkötődjék. E végből a bármily vastag vagy bármily keresztmetszetű ikerfémből való ingotot, drótot, lemezt vagy pléhet gondosan megkeféljük s megtisztítjuk s azután leétetjük. Erre a tárgyat chlorczinkoldatba mártjuk, a mely a galvánozást (czinkezést) előmozdítja, s ezután higanfolyós czinkfürdőbe tesszük, hogy a fölületen egyenletesen oszoljék el a czink a melynek vastagságát a fürdő tartamával vagy többszörös bemártással szabjuk meg. A fürdő után izzítópestben a levegőtől elzárva lassan meghevítjük az így előkészített fémet, hogy czink s réz-öttevény keletkezzék. Ez alatt khémiai folyamat megy végbe s a czink, a mely még kevéssel ez előtt csak bevonat volt egyesül az aczélbelet borító vörösrézzel s sárgarézzé változtatja, a mely a ráfordított mennyiség szerint többé-kevésbbé mélyre hat. Ugyan így keletkeztetünk bronzot a fölületen, ha czink helyett ónt alkalmazunk, vagy más öttevényt a szerint, hogy mily arányban használunk hozzá ónt s czinket. Midőn az így elváltozott fémet az izzítópestből kivettük, újból leétetjük s hozzáfogunk az öttevény vastagságának vagy kereszmetszetének szabályozásához, a mi izzó állapotban hengerléssel történhet, ha ingot vagy pléh van munkában, és történhet hideg állapotban nyújtással vagy finomra húzással, ha drótról van szó. A használt anyagok s minőségük szerint a fém ekkor sárgaréz vagy bronz látszatát mutatja, a melyeknek úgy külsőleg, valamint változó mélységig tulajdonságait is magára ölti. A helyett, hogy az ingotot, drótot, rudat, pléhet vagy fémcsíkot czinkbe, ónba vagy kettejök keverékébe mártanék, hogy öttevényükkel bevonódjék, galvános módon is boríthatjuk e fémekkel, mire a leírt eljárás szerint bánunk vele. A sárgaréz- vagy bronzöttevény bevonatot a fémfölület csak egy részén is alkalmazhatjuk, mire a hengerlés vagy 1
