Találmányok leirása, 1892
Akkumulátorokon vagy másodsorú battériákon tett újítások.
alkalmazzuk a félre csavarintást (2. ábra), Ez esetben a srófház, ha az őrsön van, csinosabbat is mutat. Az I. ábra szemlélteti az MM1 metszéseket s a P Pl srófházat, a 2. ábra az R R1 metszést s a srófház alaprajzát, melynek A és В felei C körül csavargattak, a 3. ábra a D orsó nézetet s alaprajzát az A és В srófházzal. Mind a három ábra a fönebb említett második készítő módra vonatkozik. A 4. 5. s 6. ábrák az első módra vonatkozó behasítást s metszéseket mutatják. A srófházba az N és F furatok tengelyére merőleg eső E hasadék van vágva, a mely a srófházat A és fí részekre osztja s melyeket a C rugalmasan köt össze. Az E hasadék fűrésszel is lehet vágva. Az említett két esetben megfúrjuk az N. és F lyukakat (1. ábra), megvágjuk s sróftekerületeket, mire az A s В részeket elcsavarintjuk (2. ábra) A másik esetben elfordítjuk előbb az A s В részeket (4. ábra), erre megfutjuk s kivágjuk az N s F lyukakat s végül visszafordítjuk az A s В részeket, úgy hogy oldallapjaik egybevágjanak (5 • ábra). E sróforsó egyáltalán azzal válik ki, hogy az A s В részek N és F furatai a központkivüliségbe helyeztetnek, mi előtt a D orsóra csavarjuk. Ez utóbbi művelet (3. s 6. ábra) az A7' és F furatokat ugyanazon tengelybe kényszeríti s a be nem metszett C rész rugalmassága az A s В részeket az orsónak szorítja a nyilak irányában. A C rugalmasságát szabályozhatni vagy szélességével vagy fordítószögével (2. s 4. ábra) vagy pedig kettejükkel együtt. Midőn a srófház a megfekvőtárcsát érinti, a kulccsal csak a fölső A részt fogjuk. A meghúzást tovább folytatva, eljutunk a C rugalmassághatárig s e pillanattól fogva а В fél is részt vesz a fordulásban s megkötődik. Mihelyt a kulcs működése megszűnik, megkezdődik a C rugalmasság hatása, hogy az A és В részeket az orsóra erősen odaszorítsa. Akkumulátorokon vagy másodsorú battériákon tett újítások. Föltaláló; Hauser H. Madridban. A szab. kelt 1892. febr. 24. XXVI. 286. Sch. Faure, Sellon, Vockmar, Gadot, Julien s mások másodsorú batteriarendszerében a lemezek függőleg álló ólom- vagy ólomöttevényű rácsokból állanak megtöltve ólomoxidokkal vagy más álladékokkal; e lemezek rácsa körűi a töltelék egy része könnyen kihull, mitől rövid záródások keletkeznek. Azonkívül a lemezek vetemedésével, a mi gyakori, két szomszédos lemez közt szintén támadhatnak rövid záródások. A találmány czélja oly akkumulátort szerkeszteni, a melyből a tevékeny anyag a lemezek közűi ki nem hullhat s melyeknél a vetemedés, ha meg is történik, nem hat károsan. E végből minden lemez vagy elektróda több vízszintes rekeszes, alkalmas fémből való lemezből áll, mely rekeszek a használatba vett tevőleges anyagot foglalják magukban. A rekeszek alakja a czélra nézve mellékes. Az 1—6. ábrák több lemezt mutatnak alaprajzban. Mind e lemezeket fém-foglalat köti össze; az egész, melyet «szerkesztett lemez»-nek (compound-platte) nevezhetünk, polczhoz hasonló. A foglalat függőleges oldala hosszabb a másiknál s rajta erősítjük meg a sarkicsiptetőket. A 20—-29. ábrák oldalnézetekben s keresztmetszetekben több egymásfölé rakott lemezek részleteit mutatják, ily módon s ha a vízszintes lemezek oly szerkezetűek, hogy hajólhatóságuk fölfelé vagy aláfelé csekélyebb, mint oldaltesőleg, (a mit azzal érünk el, hogy méretüket kísérlettel vagy az anyagok szilárdságának elméletével határozzuk meg) __90_
