Találmányok leirása, 1892
Vasutijegyek keltezője. - Sarlóhajtógép.
70 Ha egy a hordónak az alapba való sülyesztésével a kellő mélységet el nem lehet érni, akkor egy második, szűkebb átmérőjű hordóval az elsőnek legmélyebb pontja alá ugyanoly módon lehet tovább hatolni, mint az elsővel (6. ábra). Ez eljárás esetleg többször ismételhető. Vasutijegyek keltezője. Föltaláló: Lucchesini A. Firenzében. A szab. kelt 189z febr. 18. XXVI. 251. A. E készülékkel a vasútjegyeket gyorsan lehet megjelölni s lehetetlenné tesz i, hogy a vele bánó visszaélést kövessen el. Az 1. ábra a készüléket oldalról mutatja s azt a részét, mely a jelölés működő részeit foglalja magában, függőleges metszetben; a 2. ábra vízszintes metszet az 1. ábrának 1—1, 2—2 vonalai irányában ; a 3. ábra homloknézete. — A gép egy kellő alakú s méretű A lábból áll, a melyre a keltezést végző részeket tartal- 3. ábra. i. ábra. mazó В tokolás C körül forgólag van megerősítve, s melyre azonkívül az edzett aczélbót való F csiga s H kengyel van alkalmazva. A В tokolásban levő négyszögü d rúd az alú! s fölül kúposán egybemenő M rúgó ráhatásától föl- s alámozoghat. A rúgó fölül egy erős lemeznek s alúl a karikának szegül, mely a d rúdra van tűzve. A d rúd alsó végén levő G orros D szelenczében több forgó E kerekese van egy tengelyre fűzve, a melyek kőredékére alkalmazott számok vagy jelek kellő összetételéből az év, hó s nap kelte áll elő s e szerint a kerekcsék teszik ki a nyomóbetűzőt. A D szelenczét s vele az egész keltezőkészűléket megszabott állásban (t. i. az emelt állásban, mint az 1. ábra láttatja) a g rúgó tartja, a mely farkasfoggal van а В torkoláshoz erősítve s alsó végével a H kengyelbe hatol be. Mikor a vasutijegyet az / szájon a készülékbe dugjuk s а В tokolást valamennyire 2- ábra. magunkhoz húzzuk, akkor a g rúgó a H kengyelbe ütközik, a D szelencze szabaddá lesz s az M rúgó a d rúdat le felé szorítja úgy, hogy az E betűzőkerekcsék a jegybe ütődnek s a rajtuk levő betű- vagy számjeleket beléje sajtolják. Midőn aztán az egész В tokolást ismét az a láb felé visszataszítjuk, akkor a G orr elsíklik az F csigán, úgy hogy a D szelencze ismét megemelődik s első állásába visszatér, a mikor is a g rúgó alsó kiálló bütyökjének szegül. A keltezőkerekek így ismét az I. ábrabeli állásba jutnak. — Ebből kitetszik, hogy a keltezés teljesen önműködőleg megy végbe s függetlenül a jegykiadással megbízott akaratától. A keltezés tehát biztos. Sarlóhajtógép. Föltaláló: Moser К. Opponitzban. A szab. kelt 1892 febr. 20. XXVI. 212. R. A sarló vasa e géppel hideg állapotban a kellő alakba hajtható a nélkül, hogy a sarló élén ránezok képződnek. A gépbe a sarlóalaknak megfelelően hajlított csatornaszerű alakidom van elhelyezve, a melyen egy nyomócsiga hempereg végig. A gép kiakasztóval van ellátva, a mellyel a nyomócsigát rögzíteni kell a nélkül, hogy a szíjat a meddő