Találmányok leirása, 1892
Uj fertőtlenítő szer.
leöblíteni. A már most kész száraz hártyát az üveglapról eltávolítjuk még pedig oly módon, hogy egyik végét fölemeljük s arravaló fölcsévelőkészülékre föltekerjük. A 2. ábra készüléket szemléltet, a mellyel az érzékeny hártya különböző rétegei elteregethetők. Az E kemény fenéklapot jelöl, mely legjobb, ha üvegtábla. Az F garatul szolgál a különböző adatoknak, s belőle rácsordulnak a kellő egymásutánban az üveglapra, melyen egy teregetőlécz a rétegek vékonyságát megszabja s egy forgókészülék az oldatokat odább tereli. E készülék áll a G hajtólánczból, melynek g gamója a garaton levő hasonló gamóba ütközik. Az ily szerekből s ily módon készült érzékeny hártya majdnem símán fekszi meg az üveget vagy a csévet, azonkívül túlságosan nem zsugorodik össze s meg sem duzzad, ha mindjárt hosszabb ideig állt tekercsben. 62__ Uj fertőtlenítő szer. Föltaláló: Heyden F. Drezdában. A szab. kelt 1892 febr. 9. XXVI. 179. W. Kísérletekből kitetszett, hogy a krezolok fertőtlenítő hatás tekintetében a phenolon túltesznek. Annak azonban, hogy a krezolok a drága phenol helyett orvosilag alkalmaztassanak, útját az állja, hogy vízben oldhatatlanok. Laplace, Jäger, Fränkel s Ohlmüller ugyan kitalálták, hogy krezololdatok hígított sósavban s kénsavban előállíthatok s hogy rendkívül hatásúak spórák s kokkuszok ellenében, de ez erős folyadék orvosi alkalmazása azért szóba se jöhet. E hígított ásványi savakon kívül a krezolnak még csak egy oldószere ismeretes: a szappan. A krezoloknak szappannal való oldékony keverékei sapocarbolként kerülnek, a piaczra és szappan, fenolok s szénhydrogén keverékek titkosszerként creolin név alatt. A szappanoldatba foglalt krezol ugyan orvosilag alkalmazható, de a közönséges vizenyős karbololdattal szemben következők a rossz oldalai: I. alkalikusan reagál s azért, mint az összes phenolok alkalikus oldatai a levegőn oxidálódik; 2. a kezet s minden tőle nedves tárgyát sikamlóssá teszi s azért az operáló orvos munkáját megnehezíti. Orvosi alkalmazást csak úgy találhatnának a krezolok, mint kiváló fertőtlenítő szerek, ha közönbös vizenyős oldatukat elő lehetne állítani. A találmány e föladatot megoldotta. A föltaláló azt tapasztalta, hogy a salicylsavas natron jócskán töményű vizenyős oldata a krezollal minden arányban elkeverhető s hogy, ha a salicylsavas natron mennyisége elegendő, a krezol az oldat hígítása közben nem válik ismét ki. Ha 12 kg. natriumsalicylathoz 10 kg. vizet adunk, a hidegben nem oldódik. Mikor azonban még 5 kg. krezolt adunk hozzá, tiszta oldat keletkezik, mely tetszőleg hígítható, a nélkül, hogy a krezol ismét kiválnék. Közömbös volt, vájjon 0-, m-, p-krezol vagy egymással való keverékeik, vagy nagyobb hőfokú phenolok alkalmaztattak. A kőszénkátrány nagyobb hőfokú phenolai helyett a barnakőszénkátrány, fakátrány, vagy olvasztó-kátrány stb. is használhatók. Az oly phenolokból is, melyek még közömbös szénhydrogéneket tartalmaznak, előállnak oldatok salicylsavas nátronnál. A salicylsavas natron más salicylsavas sókkal pótolható pl. ammonium-, kalium-, calcium-salicylattal s az orthoxybenzolcarbonsavak összes sóival. Kevesebb oldóerejük van az o-oxybenzolsulfonsavak sóinak. Ellenben a p-oxybenzolcatbonsavak és p-oxybenzolsulfonsavak sói semmi föltűnő hatással sincsenek a nagyobb hőfokú phenolok vízben való oldékonyságára. A benzoesavas natrium s homológjai, benzolsulfonsavas natrium homológjai valamivel gyöngébben hatnak a salicylsavas nátriumnál. A krezol oldását előidéző összes nevezett testek megfelelő naphtalinszármazékainak szintén az a hatásuk, többnyire még fokozottabb mértékben. A keverék előállítása egyszerűen összetöltéssel s kavarással történik. Nyilvánvaló, hogy közömbös, vájjon a keverékhez a kész sók vagy a szabad savak vétetnek. Oldószerül víz helyett abszolút vagy hígított alkoholt is alkalmazhatunk. Az is kitetszett, hogy az