Találmányok leirása, 1892
Permetező.
12 s olykép működik, mint a közönséges szívódugattyú. A ható szivattyútest áll az R> kamarából, melyet fölül F kupola, alul pedig a kaucsukrekesz határol. E kamara, melynek térfogatát a rekesz kitágulása vagy összelapulása nagyobbítja vagy kisebbíti, egyrészt az R medenczével közlekedik a tt nyílásokon át, melyeken át a folyadékot kapja, másrészt a H borítóval vagy levegőmedenczével, a melybe a folyadék a medencze összenyomásával jut be. A szivattyútest fölött az A fenékben körben számosabb lyuk van, melyek a folyadéknak útat nyitnak. Az F kupola alatti G kaucsukkorong, melyet közepén sróf tart, a melyen szabadon csúszik, e lyukakat megfekszi s megdugja őket a rekesz összenyomásakor, ellenben kitágulásakor, vagyis a megszivás alkalmával föltárja. Hogy a folyadék a szivattyútestet elhagyva a levegőmedenczébe juthasson, meg kell járnia egy finom rácsot vagy szitát, mely a kupolában van elhelyezve s / kaucsukfödőkoronggal van ellátva. E korong, melyet összenyomáskor a szivattyútestben levő folyadék nyomása megemel, erre visszaesik s megdugja a lyukakat a megszivás alatt. A H levegőmedenczében bizonyos nyomás alatt álló folyadék а К csatornán foly el, melynek végében kaucsukcső van alkalmazva ; ez a tulajdonképi permetező fecskendő csövét köti össze a szivattyúmedenczével. Midőn a készüléket használatra a munkás hátára vette, megtöltjük az RR1 s H medenczéket folyadékkal. A részeknek az I. ábrában jelölt állásában, vagyis midőn a kaucSükrekesz fölfelé kezd mozogni, hogy homorúvá legyen, akkor az Rx térbe, sajtolt folyadék neki lökődik a kaucsukkorongnak vagy az / szellentyűnek, megdugja a t nyílásokat s föltárja a t1 nyílásokat, hogy a H medenczébe fölfelé hatoljon. Ez megfelel a közönséges szivattyú visszafolyásának. A megszivás ellenkezőleg а В forgótengely mozgására áll be, mely tengely a rekeszt magával viszi s homorúvá teszi. A levegőmedencze fölső részében meggyűlt levegő kitágul s a folyadék az I szellentyűt neki nyomja a /' lyukaknak, úgy hogy ezek megdugulnak, mig az R medenczében foglalt készlet nyomásával a G csaptatót visszalöki, hogy a közlekedést a szivattyútesttel vagy az R kamarával helyreállítsa s folyadékkal megtöltse, mely az ellenkező mozgásra a borítóba kerül s így megy ez tovább. Bármily irányú is legyen a mozgás, úgy a megszíváskor, valamint a visszafolyáskor a folyadék a К csatornán rendesen el fog folyni s pedig a levegőnek H medenczében történő sűrűsödésére s kitágulására egyaránt. A folyadék mozgását föntartja egyrészt a szellentyűk járása megszíváskor s visszafolyáskor, másrészt a b hajszálcsővecske (i. ábra), mely az Rx medenczéből kiindulva folyadéksugárt vet az R medenczébe. A folyadék, mely nyomás alatt а К csatornán elfoly, eljut az L fecskendőcsőbe, mely a tulajdonképi A"permetezőben végződik (i. ábra). E permetező perselyének alsó részében 6—7 mmnyi kerek о nyílás van, melyet m szárnyasszellentyű zár el s ez az M morzsolódugattyúval egy darabból való. Az aláfelé hosszabbodó szárnyak kiállnak a permetezőből s egy befelé fordított marokkal ellátott gombszerű N fogantyúval végződnek. Rendes járat közben a dugattyú-szellentyű r karimája c bőrön nyugszik, mint vaczkán s a folyadék pernreteként tör ki az n nyíláson. Az M morzsolódugattyú rendeltetése, hogy az összes szilárd vagy sűrű testeket, melyek a perselyben vannak, eldörzsölje vagy elmorzsolja, nehogy az n nyílást megdugják. Ez esetben e szellentyűt a markos N fogantyúval működtetjük s ekkor az elmorzsolt álladékok a permetező n nyílásán vagy a hátsó о öblítőnyíláson kitakarodhatnak. A morzsoló m feje lehet sima vagy bordás, hogy a morzsolást az N gomb forgatására előmozdítsa. E művelet közben a folyadék az öblítőnyíláson takarodik ki s a marokba ütközik, mely a hasznothajtó irányba tereli. A P permetező forgókoronggal van 2 perselyre ráillesztve s e szerint minden kívánt állásba igazítható; ez állásokat az A nyomósróffal rögzítjük meg. Egy permetező nyílás helyett kettő vagy több is alkalmazható, hogy szükség szerint különböző irányú sugarakat lehessen lövelni.
