Találmányok leirása, 1892
Nagy ászokhordók fejtőcsapja.
nek éle erősen neki szorítható a D keret megfelelő élének. A D keret körül négy víznyomású E1 A2 stb. nyomóköpű van alkalmazva, a melyek az a a1 stb. csővezetéken át a keret tetejében alkalmazott hasonló E köpüvel közlekednek. Az oldalas köpűk mindegyikébe F víznyomású dugattyú jár, melynek G1 dugattyúrúdjának végében van az A1 nyomókölyű. Az A1 nyomókölyű elől a boltozatos, lyikacsos a1 formalappal van ellátva s e mögött b1 csatornákkal, hogy a lyikacsokon átható víz elszivároghasson. A nyömókölyük trapezalakúak s megfelelő alakú vezetékekben járnak (5. ábra). A fölső E nyomóköpűben jár az F dugattyú s mindkét végen el van zárva, úgy hogy a dugattyút föl s alá egyaránt lehet nyomni. Az üreges G dugattyúrúd aljában van az A nyomókölyű a készítendő tárgy fenekének kiformálására, de ennek a lapja nincs lyikacsosra készítve. Az üreges dugattyúrúdon szivattyúzandó be a faanyag s az üreget (mint a 6. ábra mutatja) az a lapon alul c szelenttyű záija, melynek d vezetőrúdját az / rúgó tartja s mely önműködőleg nyílik, ha felülről nyomás nyilvánul. Az összes oldalas nyömókölyük a g csuklók, h emelttyűk, i tagok, k könyökök s l tagok révén a fölső dugattyúrúddal vannak összekötve, mely részek a dugattyúrúdra srófolt m kereszten függenek. Ezzel részint azt érjük el, hogy az összes nyömókölyük egész egyenletesen mozognak s a tárgyak falvastagságának egyenletessége biztosíttatik, részint, hogy az oldalas kölyük a fölső nyomóköpütől kiindulva a sajtolás után hököltethetők. A fölső nyomóköpű t. i. kettős működésű. Nagy ászokhordók fejtőcsapja. Föltaláló : Ondrák E. Kladrauban. A szab. kelt 1892 márcz. 18. XXVI. 629. Lr. A legtöbb sörfőzőházban egy idő óta sörszűrőkészülékek vannak használatban, melyek mindnyájának az a hibája, hogy a hordóban jó nagy mennyiségű sört hagynak vissza szüretlenül, mert a rendes fejtőcsappal nem lehet az összes sört leszűrni. E szüretien sörön aztán a sörfőző nem igen tud túladni. A találmány szerinti fejtőcsappal a hordóból az összes sört eljártathatjuk a szűrőkészüléken, minden maradék nélkül. Az 1. ábra használatra készen hosszanti metszetben szemlélteti, a 2. ábra fejtésre készen. A fejtőcsap három fő részből áll s pedig a fasróftekerületű A kúpból, az ebben hosszant eltolható В lopóból s a tulajdonképi C csapból. Az A kúp föl van szerelve A1 szorongóval s az I. ábrabeli állásban össze lehet kötve a tulajdonképi C csappal bayonetzáródás, buroksrófház vagy C forgókengyel révén, vagy pedig a 2. ábrabeli módon odább tolható. A C csappal erősen összekötött, az A kúpon át vezetett В lopó végébe В1 könyökcső van srófolva. A készülékkel való elbánás ez: A C csapot elzárjuk azzal, hogy а К csapfordítót a 2. ábrabeli állásba fordítjuk. Erre a csap s az A kúp közti kapcsolatot megeresztjük s a kúpot visszatoljuk a By könyökcsőig. Most aB1 könyökcső bx végét a csaplyukba dugjuk, mire az A kúpot a csaplyukba besrófoljuk. E közben a lopót annyira eresztjük a hordóba, míg a C csap a kúppal összeköthető (1. ábra). A leszedhető B1 könyökcső több nagyságban kell, hogy készletben legyen a hordó nagysága szerint, s mindig oly állást kell elfoglalnia, amint az az 1. ábrában szemléltetve van t. i. bx végével a hordó fenekét kell érnie. Nehogy azonban szájával a fenékhez záródjék, rézsút el van vágva. i. ábra. 117
