Találmányok leirása, 1892
Vasból s betonból készülő híd.
101 többé-kevésbbé csúcsos szögben találkozik. E pléhek eszközük, hogy a kamarában fölgyűlő jégdarabok a kanyargók felé terelődnek, melyek aztán azokat forgásukkal a T csöveken át oldalt kihajtják s a feltört vizi út melletti jégtorlaszok alá röpítik (4. és 7. ábra). A fűrészek s a lerakókészűlékek motorja a jégkamara fölötti Cm gépkamarába van fölállítva. Az ábra a gépből egyedül a három forgattyús tengelyt mutatja. A géptér előtt van a legénység Cb szobája. A mellső Cgéptér mögötti kazánok részint a lerakókészüléket hajtó gépet, részint a Cp géptér mögötti hajógépet látják el gőzzel. A tetszőleges szerkezetű К К kazánok közt átjáró út van hagyva a gépészek s fűtők számára, hogy a mellső géphez közlekedhessenek. A két kazán fölött az 5“ elhevítő van elhelyezve, a melyen hosszában a középen elnyúlik a tűzgázok Cf vonultatója, hogy a gőz erősebben elhevíttessék. A kazánoktól két oldalt vannak az S‘ szénszuszkók (6. ábra). Az As hamarjázó gépe a szokásos rendszerűek közül való lehet. Hamarjázónak egyetlen egy cycloidlapátos kerék ajánlatos. A kerékbolt előtt van a gépész Cbl szobája, a honnan lépcső visz a C? gépházba. A kazánok előtt föl van állítva a kapitány Cb2 háza, honnan két lépcső szolgál a Cm géptérbe. Házából a kapitány hírverővel közlekedhetik a két gépészszel s itt egyszersmind megfelelő készülék áll rendelkezésére, mellyel szükség esetén mindkét gépet egyszerre megállíthatja; a kormányt innen szintén tetszés szerint működtetheti. A hajófödél az .S' “ elhevítő kivételével egészen szabad s ha kell szenet lehet rajta fölhalmozni. E jégtörő ható módja a következő: a hajó E sarkanttyúja a gép indításakor a jég alá ereszkedik, mire a hamarjázó forgása folyton előre szorítja, miközben egyidejűleg az A tengellyel forgó A körfűrészek a jégtáblát hasábokra metszik, melyek eldarabolódnak s a jégkamarába esnek, a hol a P vezérpléhek а V V vetőkanyargók felé vezetik, a melyek meg a jégzátony alá vagy rátaszítják. A hajó előnyomulása közben a fűrészeket takaró Ca süveg a jégről ellapátolja a havat s egyéb akadályt. A süveg belső felén csőhálózat van alkalmazva, melyben a surrant-gőz árad szét s végűi szorosan a fűrészlapok előtt kitolul, a mely az összes részeket a befagyás elől megóvja. Hasonló czélra szolgál a hamarjázó gépének surrant gőze, mely a lapátoskerékré árad ki. Ha szélesebb vizi utat kell törni, mint a minőt a jéghasító egyszeri járásában törni tud, ez azzal létesíthető, hogy két járatot tétetünk meg vele egyet ide, másikat oda; csakhogy ez esetben a P vezérpléheket a jégkamarába úgy kell állítani, hogy mintegy a jégkamarát elosztó, rézsútos falat képezzenek, a mivel elérjük azt, hogy a jégdarabok csak egy irányban kerülnek a V vetőkanyargók egyikére. Ez állást a 3. ábrában a tört vonalak láttatják, míg együvéhajló állásukat a pontozott vonalak jelölik. A leírt jéghasítóval tehát könnyen s rövid idő alatt a legszigorúbb télen is tetszés szerint széles utat nyithatunk a jégben a hajózás számára s a már egyszer szabaddá tett utat egész télen nyitva tarthatjuk. Vasból s betonból készülő híd. Föltaláló : Wünsch R. Budapesten. A szab. kelt 1892 febr. 16. XXVI. 684. A. A találmány czélja vasból és betonból bokrosított hídszerkezetek javítása. Az 1. ábra ily hidat tűntet föl folytonos rácsozott vasgerendákkal oldalnézetben, a 2. ábra pedig a szerkezet keresztmetszetét mutatja. E rendszer abban áll, hogy a már magában véve teherbíró, hengerelt vagy szögecselt lemez-, vagy rácsozott d gerendák a pillérekre történt lefektetésük és az a kötőrészekke egy rendszerré egyesítésük után betonnal boríttatnak be, mely beton portland, vagy románcementből és homokból, kavicsból, kőtörmelékből vagy salakból áll. A szerkezet szilárdságát növeljük azzal, hogy a gerendák végeit a hídfőkben lehorgonyozzuk, ami a b kapcsokkal történik, melyeknek alsó végén levő fülein c közös rúd van keresztülhúzva. E szerkezet az oszlop felső részének esetleges kitörését akadályozza meg, a mennyiben az
