Találmányok leirása, 1891
Harangon tett javítás.
67 füvet vagy gabonát félretolja. A gépet azzal indítjuk működésnek, hogy q fogantyúnál (szarvnál) fogva előre toljuk. Ez által a b gördülő kerekek forgó mozgásba jutnak és velük együtt egyidejűleg a közös d tengellyel összekötött kúpos fogaskerekek is, melyek következőkép vannak szerkesztve: A mint a 3-ik ábrából látható, e fogaskerekek nincsenek egész kerületükön fogazva, hanem a fogazás helyenkint megszakad, úgy, hogy egy-egy fogazott r rész után mindig egy fogatlan s rész következik. Ámde a két teljesen egyforma / fogas kerék a d tengelyen egymásnak átellenében úgy van szerelve, hogy folyton az egyik kerék fogazott r része a másik kerék fogazatlan í részével átellenében áll; a két/kerék között van a vízszintes kúpos g fogaskerék (4. ábra) elhelyezve, a melyet váltakozva jobbról és balról az / kerekek fogazott r darabjai hajtanak, mitől tehát a g kerék ide-oda forgó mozgásba jut, mely mozgást áttereli a merőleges i tengely útján a vízszintes j karra. Ezen j karról most a lengő mozgás a merőleges k sin útján a kaszaszerű n s rí késekre hárul át, melyek tehát ugyanazon mozgást végzik, mint az arató kezében a kasza. Hogy a j kar eleven erejét az ide-oda lengés közben gyöngíthessük oly czélból, hogy az/és g kerekek fogai ne rongáltassanak, a h kar h‘ csapágy fejétől oldalt oda forrasztott t és t fülekben erős и s rí aczélrúgók vannak alkalmazva, melyekbe a j kar minden egyes mozgásirányváltozás előtt beleütközik és igy a j kar lökését, mely különben győngíttetlenül a fogaskerék fogazatát érné, fölfogják. A kaszaszerű n rí kések a kalászok lebontása czéljából ép úgy, mint az arató közönséges kaszája, úgynevezett kosárral láthatók el. Az / fogaskerekek tetszőleges számú r fogazott és ennek megfelelő számú fogazatlan í részekkel lehetnek ellátva, minthogy ezáltal csak a g fogaskerék nagyságán kell változtatni. Csekély szerkezeti módositásokkal ezen kézi kaszálógép egyaránt rendezhető be gőz-, valamint lóerőre. Harangon tett javítás. Föltaláló : Novotny A. Temesvárt. A szab. kelt 1890. decz. 5. XXIV. 8963. Sch. A harang hangjának mélysége ugyanazon anyag felhasználása mellett az anyag mennyiségétől függ; ugyanis több anyaggal mélyebb hangú harang önthető. Innen van, hogy az öregharangoknak nagy méretűeknek és nagy súlyúaknak kell lenniök, a mi viszont szükségessé teszi, hogy a torony vagy toronyláb igen szilárd szerkezettel bírjon. A találmány czélja az, hogy bizonyos mélységű hangot lehessen elérni a harang alakjának és anyagjának azonossága mellett és hogy a már meglevő harang hangjának mélységét bizonyos határig fokozni lehessen. Hogy ezt létesíthessük, a harang köpenyegének felső harmadában hasadékokat furunk, például oly alakban, mint az ábra mutatja й-nál. Az ilyen fúrásokkal ellátott haranggal tett kísérletek bizonyítják, hogy az anyag egy negyed részének megtakaritása mellett a harang ugyanazon magasságú, de tisztább, érczesebb hangon szól, mint a közönséges teli és nagyobb súlyú harang, azonkívül a jelen találmány felhasználása mellett az öntött harangok tartóssága jelentékenyen fokozódik, mivel a harang belsejében hullámzásba hozott levegő rezgéseit e nyílásokon át is közölheti a küllevegővel. 5 *
