Találmányok leirása, 1891
Élesztőtenyésztő készülék.
10 Élesztőtenyésztő - készülék. Feltalálók : Joergensen A. s Bergh A. Stockholmban. A szab. kelt 1890. decz. 10. XXIV. 3.598. W. A készüléknek czélja absolut tiszta élesztőt folytonos fejlesztéssel oly nagy mennyiségben előállítani, hogy az a gyakorlatban könnyen tovább fejlődhessék. Szerkesztésénél az volt a fő: a fertőzést azzal elkerülni, hogy egyrészt csirátlan folyadékkal menjen végbe a folyamat, másrészt, hogy könnyű szerivel létesítessék az élesztő tenyésztésére szükséges szellőzés. A készülék nemcsak lényegesen különbözik az eddigi hasonlóktól, hanem még egy sor javítást is mutat föl. Az A köpű közlekedik а В köpűvel az a csővel s b csappal. Mindkét köpűbe a C levegőszűrőn s cd csöveken, úgyszintén az e f s g csapokon csirátlan levegő ereszthető be. Az A köpűbe a levet legjobb csirátlan állapotban egyenest a sörfőzőbői ereszteni be vagy pedig a köpűben gőzbeárasztással csirátlanítjuk az i térben. Miután a kívánt mennyiségű lé beeresztetett, azon kell lenni, hogy belterjesen s tervszerűleg vezettessék be a levegő, a mi végre a következő a szerkezet: a g csap kapcsolatos a finom lyukasos k csővel, a mely egyik végében zárt. Az e f g csapokat úgy állítjuk, hogy a levegőt a C szűrő egyenest a k csőbe szorítsa, melynek lyukacsain kiömlik. Egyidejűleg vele megindítandó az l kavaró, melynek alakja srófszerű s az A köpű fenekéhez s oldalaihoz lehetőleg közel jár, úgy hogy a levet örvénylő mozgásnak indítja. A hűtés azzal történik, hogy a kőrös-körül alkalmazott m nyílásokon az A köpű külsején vizet csorgatunk végig, vagy pedig hogy hűtővizet keringéltetünk n térben vagy г s «-ben. A b köpűbe, a mely gőzzel vagy egyéb módon van csirátlanítva, légnyomással szorítunk föl megszellőzött s lehűtött levet, az о csővön beeresztjük a művelőben (laboratóriumban) megkészült absolut tiszta tenyésztést s a / csavarintos kavaróval bensőleg elkeverjük a lében. Hogy a vízállásmutatóüveg mellőzhető legyen s mégis le lehessen olvasni mennyi lé bocsáttatott az A köpűbe s szoríttatott föl 5-be, j mutatós r réz lábogó van alkalmazva, melynek mutatója a folyadék magasságát jelzi. Miután az élesztő a lével а В köpűben elkeveredett, a fertőzött levet vagy b csapon s a csővön visszafolyathatjuk az A köpűbe, vagy pedig előbb erjedni engedjük 5-ben s erre A-n vezetjük el. Miután pedig a lé А-ban szintén megfertőződött s az élesztő vele jól elkeveredett, bizonyos mennyiséget 5-be nyomunk föl belőle. A fertőzött levet s mindkét köpűt az erjedés természetének megfelelő hőmérsékletben kell tartani. Minthogy e készüléknek az a rendeltetése, hogy tiszta élesztőt készítsen ipari alkalmazhatóságra, nyilván való, hogy az élesztő vagy akkor vehető ki, mikor az erjedés a legbelterjesebb azaz az úgynevezett buzgó erjedés szakában van, vagy akkor, mikor az előállt élesztő a köpű fenekére ülepedett. Az első esetben az egész masszát a harmadik vagy negyedik erjedőnapon az / kavaróval megkavarjuk, kivesszük s a léhez betöltjü’k egy nagy erjesztőkádba. Az utóbbi esetben az élesztő fölött álló sört a k csővön s g csapon lecsapoljuk; a k csőnek állása olyan, hogy elegendő mennyiségű sör marad a köpűben a kiszedendő üledék higantartására. A fölös levegő, úgyszintén a keletkezett szénsav a kettősen hajlított j и csővön illan ki. Mindkét esetben eleve elegendő mennyiségű erjedt levet kell 5-be fólszorítani, hogy később új erjedés keletkeztessék H-ban.
