Találmányok leirása, 1891
Vizszintjáró jármasfürész.
145 kezeién csak annyi az újítás, hogy a tőnk ágylapja oldalasán eltolható a kocsiállványon, a tönkvéget támogató В kocsinak új a szerkezete, mely a tönköt a jármon át engedi járni. A kocsi alvázán keresztbemenő a tengelyen ágyakban előre s hátrabillenthető a b foglalat, melynek U vasból álló függőleges szárai közt az alullevő c keresztsin föl-alá mozdítható. Ezzel szilárdan össze van kötve a foglalatszárakkal egyközű két d d oszlop, melyek fölül benyúlnak a foglalat-keresztsinbe. Az oszlopokon markokkal föl-alá tolható az alsó c keresztsinnel egyközű e keresztsin, melyet az f orsóval s g sróffal föl-alá lehet mozgatni. A végre, hogy a tönköt а В kocsira lehessen juttatni, a külső b foglalat a belső c d e foglalattal hátrabillerthető s a tönk a kocsialvázra s c keresztemre rátolandó. A foglalatnak ezt követő helyreigazításakor a c keresztsin a tönköt annyira emeli meg, hogy a foglalat ismét függőleges állásába tér vissza. Ez állásában ezt az a tengelyre lesrófoljuk, mire az e keresztezőt a tönkre ráeresztjük s a d d oszlophoz srófokkal eltolhatatlanul hozzáerősítjük. Ez ekkép a c és e közé befogott tönköt az f g sróforsóval megemelhetjük s aláereszthetjük s a járomba a fűrészekkel szemben megfelelőleg beállítható. A mint a [j alakú h síneken járó kocsik a járomba igy bevezettettek, a tönk bütüje oda áll a fűrészek elé, melyek a beálló előtolódás mellett megkezdik működésüket, vagyis a tönköt deszkákká szelik. A tönk vezetését a járomban az i i és k k két hengerpár eszközli. Az i i hengerek tengelyei helytálló csapágyakban forognak s forgásukat veszik a w hajtótengelytől, a szokásos l l excenterrudak, m n bütykös emeltyűk, о vápás korongok, p és q kúpos s fogaskerekek kőzletésével. A bordázott i i hengerek a tönköt előre tolják, miközben a k k hengerek is vele forognak. Emezek nyomóhengerekként működnek s a tönkkel szemben derékszögben mozgók. A tönkhöz a 11 kézikerekekkel igazíttatnak oda, melyek az и V fogas- s kúposkerekek kőzletésével az x x fogaskerekeket arra indítják, hogy az У у fogaskerekeket, melyek végében a k k hengerek tengelyei ágyazva vannak, ide-oda mozgassák. Midőn a furészjárom s a fűrészek а к k nyomóhengerek felé mozognak, ezek jókora tolódást szenvednek, mely azon van, hogy a hengereket i i ellenhengereiktől eltávolítsa. Ennek ellenében működnek a t' il emeltyűsúlyok ; azonkívül azonban a hengerek eltolódását még a következő szerkezet is megakadályozza: Valahányszor a furészjárom tolással hat a k k hengerekre, az /‘ rúd és mx emeltyű az nl bütyköket befektetik a két 10
