Találmányok leirása, 1891
Biztos gyeplő.
Hl haladó x szerszámtartón van megerősítve. A csigásszállitóí hajtja az S szíjaskorong az e síma orsó révén (7. ábra) s egy közlőszíj közbejöttével. Véséskor kikapcsoljuk az r fogaskapcsolást s a fúróba helyébe tesszük a fönnebb leírt vésőszerszámot, mely a szerszámtartóval a szokott módon indítandó a munkadarabnak. Biztos gyeplő. Föltaláló : Hübner V. Leedsben (Anglia). A szab. kelt 1891. ápr. 22. XXV. 995. A. Az eddig használt gyeplő, ha keményszájú a ló, kifárasztja a haj tót, s nekivadult lovak sehogy sem fékezhetők meg vele, hozzájárul még, hogy a ló helytelen fejtartása czéljából rajta kívül még külön készülékeket kell alkalmazni, minő a kantár, erős zabola stb. s végül is, mert mindig ugyanazon helyre hat, megmerevíti a ló állát s nyakcsigolyáját, azonkívül eltompítja szája érzését. Ezek elkerülésére a találmánybeli a gyeplő végeinél fogva nem a zabolakarikákba van erősítve, hanem e végek a zabolán levő r csigákon eljárva (3. ábra) elnyúlnak mindkét oldalt b hevederig vagy c hátsószerszámig. A gyeplő keresztmetszetének megfelelőleg kell alakítva lennie az r csigának is; kerek gyeplőnél középen elmélyed, a mint ezt a 3. ábrában a pontozás jelöli. A gyeplő r b, illetve r c része a gyeplő többi részével d-nél van összekötve (1. ábra) és e helyzetben e gyeplő épen úgy működik, mint a rendesen zabolára vagy zabolakarikákra erősített gyeplő. Midőn azonban d-nél az összekötést megszüntetjük s a gyeplőt meghúzzuk, akkor a 2. ábrabeli állást foglalja el; e húzásnál tehát a ló fejének a gyeplő húzását le a nyakfelé kell követnie, minthogy az r b rész megrövidül azzal, hogy a gyeplő a forgó csigákon el a kocsishoz utánhuzódik. E szerint az által, hogy a fej a szügynek vetődik a fő föltétlenül megfékeződik. A végre, hogy az összekötés <7-nél a kocsis üléséből egyszerű fogással könnyen s biztosan k1 legyen oldható, egy csatt szolgál, melyet a 4. 4a. és 4b. ábrák tüntetnek föl. Ez áll a gyeplőre erősített p lemezből i peczekkel s e lemezzel csuklószerűen össszekötött k födőbői. Midőn a gyeplő az 1. ábra szerint összekötendő, akkor az r b részt megfelelő lyukával beakasztjuk az i peczekbe, a k födőt rácsappantjuk s hogy a záródás teljes legyen, a pénztárczakengyelekhez hasonló h kampót csukunk rá. E kampó о karja и szinórral kapcsolatos, mely a gyeplővel együtt halad a kocsis felé, de közben a gyeplőn ideodatolható w bogban, karikában vagy ilyesmiben végződik. A csattba illesztett r b gyeplőrész azonkívül az / rúgó nyomása alatt áll, mely a p lemez belsejére van erősítve s a /’ csappantó megnyitásakor (4b. ábra) a gyeplőt az i peczekről kiemeli, mikor is az összekötésnek okvetetlenül ki kell oldódnia. E kioldás létesítésére csak az и zsinórt kell megrántani, mikor is a k kampó a 4. ábrabeli állásba jut, a k födőt föl engedi pattanni, a mit a rugó nyomása idéz elő. — E gyeplő e szerint nemcsak nekivadult lovak megtartóztatásában tesz lényeges szolgálatot, hanem sikeresen használható a lovak idomításában, betanításában s pedig a nélkül, hogy kemény zabolával kellessék őket megkinozni s a szájukat elrontani.
