Találmányok leirása, 1891
Eljárás az indigocsoport festőanyagainak előállítására.
IX. Kötet.Budapest, 1891. január hóban. 1. í;z. TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom: Eljárás az indigocsoport festőanyagainak előállítására. — Elektrolin-akkumulator. — Készülék a fémeknek elektromos áramokkal való forrasztására. — Készülék faléczek derékszögű összefoglalására. — Varrótű. — Elevator végtelen csavarral s levehető', tagolt csövekkel. — Aknakemencze a portlandcement folytonos égetésére szárítószerkezettel. — Kettó'sajtajú szekrények önműködő' retesze. — Kéménysöprést ellenőrző készülék. — Élesztőtenyésztő-készülék. — Vetőgépek magszekrényszabályozása. — Gőzsugaras olvasztókemencze. — Külső' s belső nyomásnak ellenálló tömlők. — Kerékpersely. — Szánkók fékkészüléke. — Gummitömlök javított kapcsolása. — Fizetőtábla. — Jégvágó-készülék. — Újítás vasúti kitérők jelzőlámpásán. — Szecska-, takarmánys alom-vágógép. — Kettős szállítószalag levegőszivással vagy a nélkül. — Olomzár. — Porhanyitó s gyomirtó gép. — Pulsometereken tett újítások. — Kétköpíís gőzgépeken tett újítás. — Mélyített üvegtlísz. — Zúzó malom, mely különösen arany- s ezüsttartalmú érczek elaprózására s foncsorlására használható. — Kettősen ható gőzkalapács. — Kőolaj lámpákon tett újítás. Szabadalmi védelem alatt álló találmányok. Eljárás az indigocsoport festőanyagainak előállítására. Föltaláló : Badeni anilin s sodagyár Ludwigshafenben. A szab. kelt 1890 decz. 12. XXIV. 3.701. W E lapok múlt évi folyamának 364. lapján közölt találmányi leírásban, a mely a mesterséges indigo készítésére vonatkozik, elő van adva, hogy a phenylglycin miképen változtatható indigóvá. Időközben a föltaláló gyár azt tapasztalta, hogy némely homologok s helyettesített phenylglycinek hasonló módon ugyanolyan változást szenvedhetnek. Oly festőanyagok állnak vele elő, melyek az indigo helyettesített termékei gyanánt tekinthetők. Ezen glycinek általában azzal létesülnek, hogy egy molekula monochloreczetsavat valamely aromatikus elsőd- vagy másodsorú anin két molekulájával meghevitünk mintegy 100° C_ hőmérsékletben víz jelenlétében vagy a nélkül. Különösen alkalmasaknak bizonyultak az indigó festőanyagává való átváltozására az orthotoluidin s a monoaethylanilin glycinjei Az orthotolylglycin előállítására a visszafolyós-hűtőn a buzgásig hevítendő két rész orthotoluidin, egy rész monochloreczetsav s hét rész viz 4—5 órán át. Ez oly oldottá lesz, a melyből hülés közben a glycin kristályos alakban válik ki. Miután az anyalugtól külön választottuk s megszántottuk, arra nézve, hogy festőanyagul dolgoztassék főj, elég tiszta. Abból a czélból, hogy a monoaethylanilin glycinné változtattassék, meghevitünk egy molekula monochloreczetsavat két molekula monoaethylanilinnel 100° C-ra három órán át s aztán még négy óra hosszat 110 — 115° C-ra. A merevült masszát vízbe teszszük, föleresztjük fölös alkálival, a kivált monoaethylanilint különválasztjuk a vizenyős oldattól s ez utóbbit eczetsavval savanyítjuk. E közben a glycin részben kiválik, mint olaj; a még oldottan maradt részt étherrel való kivonással kaphatjuk ki. Az ekkép előálló aethylphenyl glycin vastag, sárgás, vizben oldékony olaj. Mindkét glycin elváltoztatása az indigocsoport festőanyagává, teljesen a mondott 364. lapon közölt eljárás szerint történik. Az orthotolyl glycinből eredő festőanyag sötétkék por, a hideg anilinben nehezebben, a forró anilinben könnyebben oldódik s a tömény-anilinoldatból hülés közben finom, ferdeszögű prizmákban kristályodik ki. Alkoholban oldhatatlan s sulfurozással vizben oldhatóvá tehető. A sulfosav előállítására megmelegítendő a festőanyag a tömény-kénsav mintegy tízszeres mennyiségével némi ideig a vízfürdőn, vagy pedig gyöngén füstölgő kénsav hatszoros mennyiségébe tesszük s a keveréket néhány óráig 40—50° C. hőmérsékletben vagy egy álló napig közönséges hőmérsékletben vesztegeltetjük. (A füstölgő kénsav helyett a sulfurozáshoz ismert pótlószerei használhatók, pl. kénsavchlorhydrin 1