Találmányok leirása, 1890
Lopószerű merő-készülék.
Hogy a főnebbiekben leirt folyamat szakadatlanul ismétlődhessék, szükség van az lm о levegőszabályzóra, mert ha ez nincs, s nagy a hozzááradás, akkor a legtöbb esetben a lopó nyílása rt-nál csak igen rövid pillanatig marad nyitva a levegő beáradására, s mindjárt el van zárva, mikor a vizoszlop a b d lopószárban még csak leesőben van. Ez a fő lopóban léggy éri tett tért eredményez, a mivel az jár, hogy a lopó a bed szárában leeső vizoszlop (6. ábra) tökéletesen le nem folyhat s hogy most a lopó belsejében a vizoszlopok fölületei magasabbak, mint a medeoczében, illetve mint a de és i k lopószárakban. A hozzááradó viz ennek következtén a b pontot a lopóban már is elérte (7. abra), habár a medenezében még jóval mélyebben áll, miért is e pillanattól fogva é-nél abban a mértékben kell elfolynia, mint a hogy hozzáfoly ; a lopó tehát nem fog továbbat szivólag hatni s a merőkészülék megszűnik működni. E bajról a légszabályzó a következőleg tesz: Mihelyt a lopó szívni kezd, a lefolyó vizoszlop a fölös nyomás következtén jóval az о pont fölé szökik (8. ábra), e szerint bizonyos magasságig kitölti a légszabályzó о m szárát, a mivel kezdetben megtömheszti egy kevéssé benne a levegőt. Minthogy pedig a medenczebeli vízállás apadásának megfelelőleg a vizoszlopok l m-ben és о m-ben alászállnak, a tömhesztett tér helyébe csakhamar léggyéritett tér áll, a minek az a következése, hogy / »z-ben a viz lassabban apad, mint a medenezében s péld. a fenforgó esetben az m / szabályzóágban még a / pont fölött áll (8. ábra), a mikor a gyüjtőmedenczében a-ig süppedt s a levegő itt a főlopóba árad be. Mihelyt már most hozzááradás hiánya miatt a fő lopó szája igen rövid időre rá f-nél sza. baddá lesz, a levegő <?-nál behatol a szabályzóba. A léggyéritett tér benne hirtelen megszűnik, a vizoszlopnak l m-ben azonnal esnie kell s a medenczebeli víztükörrel egy szintbe kell állania. Most a szabaddá lett nyíláson /-nél az о m l szabályzó utján a levegő behatol a fő lopóba s a külső levegővel való kiegyenlités megtörtént. Erre a leirt folyamat újból ismétlődik. — Az ily merőkészülék, melynek fő lopójának átmérője 20 cm. 10 másodperczenkint 1000 liter vizet У. ábra. lök ki. Fontos lehet azonban az, hogy e vízmennyiség jóval rövidebb idő alatt vetessék be valamely csatornába. E végre több merőkészülék a 9. ábra módjára egybesorolandó; itt azonban a segédlopó то szárát 4—8 cmnyivel rövidebbre kell fogni i /г-nál. A munka folyamata ez: legelőbb megtelik az A‘ medeneze s a viz az abc segédlopóban b‘~ig szorul; a további hozzááradásnál a viz az r kapcsolócsövön az A“ medenezébe folyik, megtölti s ezzel a vizet az e d c és / g h segédlopókban /Mg, illetve /Mg szorítja, mire megtelik az A“‘ medeneze s a viz ekkor kiszorul к i és l m-bői Mihelyt k z-ben az elszoritott levegő az i1 pontot éri el, l т-Ъеп már a legmélyebb m pontig jutott el s m a-ból el kell illannia. Most a III lopóban a fönebb leirt munkafolyamat megy végbe. A h i1 vizoszlop visszaverődik Afelé, a mitől g h vizoszlop hirtelen akkép rövidül meg, hogy az а II lopóban uralkodó nyomást többé már nem tudja egyensúlyban tartani, minek következtén a levegő j?-nél elillan s a g h vizoszlopnak egy részét ismét kilöki; már most a c d dx vizoszlop visszacsap e-felé, miért is a levegő b-nél elillan; e folyamat annyiszor ismétlődik, a hány az ilyen összekapcsolt lopó. Az által, hogy a levegő a segédlopókból m ^--nél s é-nél elillan, a 111, II s /lopok majdnem egyidejűleg indulnak szívásnak. Egy ilyen öt 20 cm.-nyi átmérőjű lopóból összeállított merő-készülék 1000 25
