Találmányok leirása, 1889
Neki szabadult lovak leszerszámozása.
23 tudniillik az által, hogy saját súlyánál fogva az ajtó szélétől záróállásba pattan be Az ábrákban a kilincselő kampó gombos vagy markolatos, a miből a más alakú kilincsfajok alkalmazása kitetszik. Az 1., 2. s 3. ábrákban A a kilincsszár az a csigával, a mely az ajtóba vésett hasadék vagy kivágás В lejtőjén jár. A lejtő az ajtó élére van erősítve. A kilincsszár belső végében levő b b2 lyukakba nyúlnak а С C2 akaszrudak s pedig az egyik az ajtó belső, a másik külső feléről. Mindkét rúd a D vagy D2 kilincsfej bejsejében d-nél forgólag van megerősítve s e peczek utján E nyomintóval kapcsolatos, a mely, midőn a kéz a gombot fogva, befelé nyomódik, a C rudat megemeli s a kilincsszárt az ajtófélfába való akaszkodásából abba az állásba emeli, a mely az 1. ábrában pontozott vonalakkal jelezve 1. ábra. 3. ábra. 2. ábra. 4. ábra. van. Midőn a kilincsszár ez állásban van, az ajtó megnyitható. Ha a gombot eleresztjük, az E nyomintó visszatér rendes állásába, az A kilincsszár magára marad s önhatólag siklik le а В lejtőn a teljes vonalaktól jelzett állásba, hogy az ajtó csukva maradjon. Az A száron vagy horgon x bütyök ütközőül szolgál. Ez а В lejtő két oldala egyikének fölső részébe ütközik, megakasztja a horgot abban, hogy nagyon előre ne szökjék. A helyt hogy az A szárt a lejtőn sikamlónak készitenők, ez a peczek között forgólag is megerősíthető, a mint ez a 4. ábrában van főitüntetve. Ez esetben az. a forgópeczek az 1—3. ábrák a csigáját pótolja. Mindkét esetben az A szárt C rudak emelik, illetve akasz-állásából kihúzzák. A kilincsszárt kulcscsal zárható reteszszel oda lehet fogni akaszállásába ; a zár s kulcsa igen kicsiny lehet. Neki szabadult lovak leszerszámozása. Föltaláló : Zschiesche F. A. Cottbusban. A szab. kelt 1888. nov. 25. XXII. 3,094. A. Az, hogy a neki szabadult lovak egy zsinór megrántására leszerszámoztassanak, azzal a jóval jár, hogy végrehajtása könnyű s hogy a lovak a kocsit nem ragadhatják magukkal. A találmány ezt czélozza s két részre oszlik, melyek egyike a kisafára vagy felhérczre, másikává rúdra vagy villára van alkalmazva. Az ábrákban a szerkezet első része a kisafára, a második a rúdra alkalmazva van szemléltetve. Az 1. ábra föltünteti a kisafa s a rúd fölső nézetét, a 2. ábra a rudat elölről nézve; a 3. ábra keresztmetszete
