Találmányok leirása, 1889
Tintatartó.
,.í 16 A C fogantyúval a munkás az A járószék ide-oda futását vagy megállítását tetszés szerint ellenőrizheti s irányozhatja az által, hogy a C fogantyúval a p marokcsatlást csekély fordítással akkép tolhatja el jobbra vagy balra, hogy a hengerlő forgásiránya előre vagy hátra tetszés szerint változtatható. Tintatartó. Föltaláló : Moravetz G. Prágában. A szab. kelt 1888. nov. 12., XXII. 2,985. A. E tintatartó két részből áll: magából a tulajdonképi tintatartóból s a mártogatóból. A tartóból mindig annyi tintát lehet ereszteni a mártogatóba, mint a mennyi az íráshoz éppen szükséges; innen pedig a fölös tintát ismét visszaereszthetj к tartójába. E szerkezet elkerülhetővé teszi azt, hogy a tinta, tus, stb. beszáradjon, hogy por s más tisztátalanságok kívülről hozzáférjenek és végül az a jó oldala, hogy a tintát a nélkül, hogy elvastagodnék, az utolsó csöppig föl lehet belüle használni. Az 1. ábra a tintatartó oldalról nézve, a 2. ábra függőleges metszete, a 3. ábra homlokba nézve. 1. ibra i> a,,ru 2. ábra. Anyaga többnyire üveg s áll В tulajdonképi tintatartóból s T mártogatóból. Mindkét üreget 0 hasadékos (nyilásos) Z közfal választja el egymástól. Kettejök közt a közlekedést az 0 nyílás tartja fönn, úgy, hogy rajta könnyen ömleszthető át egyik térből a másikba a tinta. Ha 5-ből T mártogatóba tintát akarunk átereszteni, elővigyázat okáért rásrófoljuk D födőt a mártogatóra, а В tartót kissé búkra állatjuk s a tinta az О nyíláson a mariogatoba csorog. Ha a mártogatóból a tintát, tust stb. elhasználtuk, Ugyanúgy töltjük meg újból. A külső levegővel tehát az irás alatt csupán a mártogatóban levő csekély mennyiségű tinta van érintkezésben, mig a tartóban foglalt el van tőle zárva. Ha az irás után még tinta maradt a mártogatóban, azt ugyanolyan módon visszaereszthetjük tartójába. Ilyen edény minden más folyadék: tus festékek, gyantár stb. eltevésére s használatára is alkalmas. Szitakészülék az őrlemény kényszeritett mozgásával. Föltaláló : Seck H. Drezdában. A szab. kelt 1888. nov. 18., XXII. 3,032. B. Az eddigi szitakészülékeknél (gyakrozószitáknál, forgó szitáknál) a fajtázandó őrlemény járása függött a szita helyzetétől, melynek például a gyakrozószitáknál hajlottnak kellett lennie, vagy—lengő vagy forgó szitáknál — szintén vagy rézsútosnak vagy, ha a fajtázandó őrlemény odább tolására külön segédszerek voltak alkalmazásban, megfelelőleg a forgáshoz képest. A találmánybeli csappantós vagy ajtós szitával a szitálás művelete a szita helyzetére minden tekintet nélkül történik; a szita helyzete lehet vízszintes vagy a hullató felé emelkedő vagy alászálló; a mozgás iránya sem határozó, mert a szita mozoghat
