Találmányok leirása, 1889

Iker(compound) öntvény.

14 egyenlőtlenség forog fenn, a főlszin mindkét részről majdnem egyenlő mértékben emel­kedjék. Az 1. ábra az öntőforma fölül-nézete; a w közbetét a a redőzetével a fönnebb említett jövőbeli foglalását képezi a H és F beöntendő fémfajtáknak. A C csésze a H kéregötvénynek h kemény kérgének keletkeztetésére szolgál s az F tér vagy aczéllal, vagy öntöttvassal töltetik ki. A w közbetét a foglalásának nem kell épen farkasfogúnak lennie, bár ez tán a legalkalmasabb alak; a w közbetét, mint már mondatott, a foglaló­nak csak viselője lehet, melyek néhányát a 2. ábra tünteti fel; az a gyűrűt mutat, b meg­fejezett farkasfogalakú horgot; c vastagitott pákát, c villázatot, f kampóiét, g köldököt, i kettős köldököt stb. A kifogástalan siker megkívánja, hogy a w közbetétek foglalóstul lehetőleg oxidtól mentek legyenek, mi végből a legegyszerűbb az, hogy tisztára surol­­tassanak, vagy hogy bevonattassanak egy más nehezen oxidáló fémréteggel, a mi leg­jobb, ha galvános úton történik. Görbelapú öntvények (pl. pánczélkupolák) egészen ily módon készülnek (3. ábra); nagyobb daraboknál ez eljárás lehetővé teszi az összetett közbetétek alkalmazását (4. ábra), melyek alkalmas módon (pl. szögecsekkel) köttetnek össze egymással. Csak arra kell ügyelni, hogy az F tér ne adalékoltassék előbb, mig a H tér mintegy x-y vonalig nincs megtöltve. Ha az öntvény igen nagy, jó, ha több részre osztatik el, melyek a mondott módon készíttetnek el, s az 5. ábra példájára tétetnek össze. Szó volt fönnebb arról, hogy a w közbetétnek nincs is semmi fog­lalásra szüksége, a minek különösen ott van haszna, a hol különben is az egyik vagy másik anyag egymásra átnyúl s ekkép fogódzik. Ellenben az a már emlitett módosítás is fontos, hogy a w közbetét egészen elmaradhat. Ez mindig akkor történik, mikor a különböző fémfajták nem öntetnek egyidejűleg, vagy a mikor közbetétek nem alkalmaz­hatók, vagy a tárgy elkészítését nagyon megdrágitnák. Ez esetekben a H kéregöntésréteg (6. ábra) előbb megöntetik s félig merev állapotában az F fémfajta ráillesztetik. Az anyagok közt ekkor a heggesztés egy neme áll be. Ha azonban ez eljárás szerint görbe­lapú öntvények készítendők, két- vagy többrészű zárt csészeformák (7. ábra) használandók, melyek О fölsőrészét a kéregöntés után azonnal el kell távolítani s hirtelen egy másik (9i-val kell pótolni, a mely a már most öntendő anyag számára adja meg a tért. Ez által a kéregöntés rétege annál nagyobb keménységűvé válik s a különböző fémfajták össze­kötése nem kevésbé szolid, mint azelőtt. Az itt leirt eljárás alkalmazásával elesik az, hogy tekintettel kelljen lenni a használt fémfajták különböző terjengési hányadosára és maga az öntés eddig elérhetetlennek tartott könnyűséggel s biztossággal sikerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom