Találmányok leirása, 1888
Sokalkalmazású körző.
vannak összefoglalva. A csapszeg tekerületeivel belehatol d gombba mint srófházba. A gombon még e peczek is van. A körszelvényekbe karikaszerű f hasadékok vannak. Az a1 első szelvény fi hasadéka körkerek, minden utána következő kőrfogatának 7e-ával növekszik, úgy hogy az utolsó hasadék hossza az egész körfogatnak 5/6-át teszi ki. Az e peczek (4. ábra) áthatol az összes hasadék okon s d gomb jobbra fordításával azt eszközli, hogy a szelvények legyezőszerűen annyira kiterjeszkednek, hogy zárt kört képeznek, mikor is a szélek még kissé födik is egymást. Az utolsó aG (5. és 6. ábra) szelvényre g gomb van erősítve, melyben szintén van körszerű fi6 hasadék vágva s melybe bejár a c sró ffej. A h kampórúgó az a6 szelvényen arra való, hogy vele a szelvények szétteregetése szabályoztassék, a mennyiben a hl kis kampó mindig csak egyik szelvénynek a másik után engedi meg a forgást. Használatkor a födőt g gombnál megfogjuk s a d gombot annyira jobbra fordítjuk, mig az összes szelvények zárt körré terültek szét. Zsebretevés előtt a d gombot ismét balra fordítjuk, mire a födő a 3. ábrabeli zárt alakot ölti föl. 45 Sokalkalmazású körző. Föltaláló : Blanke H. Lipcsében. A szabadalom kelt 1888. február 25. XXII. 347. A gépszerkesztő, mechanikus s nem egy kézműves alig lehet el a körző nélkül. S egy fajtával be sem érik. Ha valamit ki akarnak péczézni vagy megirdalni (aufreissen), szükségük van a bökő-körzőre (Spitzzirkel), ha valamely test külső' térfogatát kell megmérni, kezükbe veszik a marokkörzőt (Taster- vagy Greifzirkel), s ha öblösséget, akkor ennek fordított alakja kell: a lyukkörző (Lochzirkel). A találmánybeli körző a három nevezettet egy körzőbe egyesíti, tehát oly szerszám, melylyel péczézni vagy irdalni, úgyszintén külső s belső térfogatot lehet mérni. E körző áll a s b szárakból, melyek egy darabból valók, egy közös kettős szárt képeznek s e csap körül forognak; továbbá állnak с c szárakból, melyek d csuklóban forgólag vannak egyesítve. Az a szárak csúcsban végződnek s а с c szárakkal egy irányba helyezve, bökő-körzőt képeznek (1. ábra). Ha az a szárakat forgó-pontjuk körül fordítjuk, mig a b szárak a r szárakkal egy irányba esnek, melyet azelőtt az a szárak foglaltak el, akkor megalakul a marok-körző (2. ábra). Ha most a c szárakat annyira fordítjuk kifelé d forgó-pontjuk körül, mig a 3. ábrabeli helyzetet foglalják el, megvan a lyukkörző. 1. ábra. 3. ábra. 2. ábra.
