Találmányok leirása, 1888
Száraz elem. - Közut-mosó és hóolvasztó gép.
60 Száraz elem. Föltalálók : Schmitz R., Lippert Gy. s Fáy D. Budapesten. A szab. kelt 1888. febr. 28. XXII. 754. A házi telegrafia s telefonia terén jelenleg használatban levő száraz elemek közül leginkább bevált dr. Gassner száraz eleme, noha állandóság s tartósság tekintetében kisebb hibái is vannak, de legkivált nagy ára az, a mi majdnem lehetetlenné teszi, hogy az ez idő szerint elterjedt Leclanché-féle elemmel versenyre kelhessen. A találmány tárgyát képező száraz elem mindazon jó tulajdonságokat egyesíti magában, melyekkel a Leclanché-elem, sőt azt erőre s tartósságra nézve fölül is múlja, úgy olcsósága, valamint hathatósága következtén az említett két elemmel fölveheti a versenyt. Külső alakjára nézve alig különbözik a Gassner s ilyféle elemektől, de a találmánynak tulajdonképi lényege — a töltelék — többszörösen eltér azoktól. A Leclanchéelem agyagczelláját itt fürészpor helyettesíti, melybe a gerjesztő — a szalamiasó — egyenlő térfogatban van bekeverve. Súlyrészek szerint a találmánybeli töltelék áll: 26 rész szalamiasóból, 25 rész lejártatott vízből, 24 rész fürészporból s '/* rész tömény kénsavból. A szándékolt czélhoz s az elem munkájához képest eme keverés-arányok módosíthatók is. Az elem 2—2‘/a cm. vastag gipszréteggel van födve, melyen át a szalamiasó az elhasználásnak megfelelőleg, folyton vizpárákat szív magába a levegőből s a közben egyúttal a kénsavval főieresztett víznek a czinkre való hatásával szabaddá lett hydrogént megköti. A fürészpor elnyeli a keletkező czink-kén-oxigénvegyületet, úgy, hogy a czinkfölületen elszigetelő oxidréteg képződése lehetetlen, a mely a Leclanché-elem hatását oly gyorsan megrontja. A találmánybeli elem belső czinkfelülete azonkívül még jól van megfancsorolva, minélfogva a só és a sav hatásának ellenáll. E száraz elem addig működik, mig a sav vagy czink teljesen el van használva. Közut-mosó és hóolvasztó gép. Föltaláló : Hehtschel A. Berlinben. — A szabadalom kelt 1888. márczius 21 XXII. 688. A gép annak van szánva, hogy vele az utczák szennye vagy a hó eltakarittassék. Az első esetben a szenny vízzel, a másik esetben a hó melegített vizzel vagy vízben oldott sóval vagy vegyületekkel takarittatik el. Az 1. ábra a gép homloknézete; a 2. ábra oldalnézete; a 3. ábra alsó nézete a gép szerkezetének föltüntetésével; a 4. ábra keresztmetszet a hárító hengeren át; az 5. ábra keresztmetszete a vizhengernek. A készülék áll az a vizmedenczéből, mely magában foglalja a b kályhát, — és a mosó- s olvasztókészülékből, c a hátsó futóhenger, c1 a mellső kerék az a medencze viselésére. A futóhenger d tengelyére e kerekek vannak megerősítve, melyek az ff kerékátvitellel a g félre’ hárító hengert s ettől a h h h kerékátvitellel az i vizhengert a menetiránynyal szemben forgatják. A g és i hengerek, valamint a közbetett kerekek is, k tartókba vannak ágyazva; e hengereket az l Iх emeltyűkapcsolatok emelik meg, 1 ábra. mikor a kocsis a gép ülésében ül. Ül pedig akkor, mikor a készüléket vesztegeltetni akarja. Ellenben, ha működésbe akarja hozni, akkor az n padkára áll. A g hárító fahenger, melynek köredékére kígyózó vonalakban rugalmas, magasélű sávok vannak megerősítve gummiból vagy más anyagból, melyek a
