Találmányok leirása, 1888
Szellőző-készülék. - Építő kövek készítése
56 Szellőző-készülék. Föltaláló : Nyíri Garay В. Budapesten. A szab. kelt 1888. február 3. XXII. 556. E szellőző-készüléknek rendeltetése a zárt helyiségek szellőztetése az által, hogy ablakok külső s belső szárnyai fölül megnyittatnak s pedig a legkényelmesebb módon. Részei ezek: 1. egy függőleges T-alakú a tolórúd lapos vasból, melynek alsó végében b gomb van fogantyúnak ; 2. a с c vezető-hüvelyek az ablak oldalában, melyekben a tolórúd föl-alájár; a c alsó hüvelybe egy sróf jár, melylyel a rudat meg lehet rögzíteni; 3. ott, hol a rúdnak vízszintes kiágazásai vannak, erősen álló csapok vannak alkalmazva s ezekre ráillesztve az ablakszárnyakat kitámasztó d d karok; 4. e kitámasztók keresztezik egymást s fölső végökön az ablakszárnyak közepén alkalmazott / f csuklós fészekben vannak odaerősítve forgó csapon. — Velők az ablaknyitás igy történik : A rúd alsó végén levő gombot megfogva, a rudat fölfelé toljuk, mikor is a kitámasztók a szárnyakat fölnyitják, vagyis a külsőt fölfelé emelik, a belsőt pedig leeresztik; ugyanennek ellenkezője megy végbe, ha a rudat lehúzzuk. Az ablak szellőzőszárnyai e e vízszintes tengely körül forognak, s pedig a külső szárny fölül, a belső szárny alul alkalmazott tengelyen. Építő kövek készítése Föltaláló : Spiess A. Saarbrückben. A szabadalom kelt 1888. márczius 9. XXII. 721. Olcsó, jó építő kő készítése czélja a találmánynak, mely kő az idő fogának s tűznek ellenáll s mely főkép a terméskövet van hivatva helyettesíteni. Készül pedig e kő a nagyolvasztó salakjából. Jelességei ezek: nagy tartósság s tüzállóság, mert a salak csak 2,000°-ban olvad s igy tűz esetén nem szenved kárt, mert az itt fejlő hő legfölebb 1,000 fokú; nagy szilárdság, mert a száraz állapotban lehűlt nagyolvasztó-salak nyomás ellen igen nagy ellentállást fejt ki; rendkívül olcsó előállítása mindennemű alakköveknek minden nagyságban s alakban öntéssel, mely eljárás a megmunkálást is mellőzhetővé teszi. Készítési módja ez: a nagyolvasztóbeli salakot magából a nagy olvasztóból azon folyós állapotában csövekbe vezetjük, melyek vége rostélyos, hogy itt a salakban foglalt összes tisztátalanságok megfogódjanak. A tiszta higany folyós salak erre öntött- vagy kovácsvasból való formaszekrényekbe jut el, melyek alakja az öntött építő- vagy alakkőnek megfelel. Hogy pedig a salak a formákban meg ne tapadjon, ezeket a salaköntés előtt agyagréteggel kenjük ki. Az öntés után esőtől óvott térben a salakot hülni hagyjuk. Ily módon nagyolvasztó-salakból kő-rönkők, úgyszintén alakkövek s épülettéglák készithetők.
