Találmányok leirása, 1888
Azbesztréz-szövedékből való szorositó.
285__ istráng ez állásában akkép támogattatik, hogy a támaszpont és a szekéren levő megerősitőpont közti rész jóval nagyobb szöget képez ezúttal, mint a rendes módon alkalmazott istrángok. Hogy az istrángok az említett szögállásba jussanak, a járombeli vagy egyértékű hámbeli megerősitőpontjuk és a hámfabeli megerősítő pontjuk közé és helyeken, e pontok összekötő vonala fölött oly magasságban támogattatnak, a mennyire ez az istrángoknak a 2 karikákon való átbujtatással elérhető. E karikák hosszabbra s rövidebbre csatolandó a 3 szíjakkal, a á nyereg vagy más hasonló nagy terepélyes s kipárnázott hámrész két oldalán csüngenek, a mely nyereg eresen van az állat testére csatolva. A végből, hogy mindegyik istráng hátsó része s az ut közt képződött szög oly nagygyá tétessék, a menynyire az gyakorlatilag egyátalán lehetséges, az említett 4 nyerget, a mennyire lehet, a ló hátvápájába alkalmazzuk s az istrángok szekérbeli hátsó végének megerősitőpontjait szokásos elhelyezésükhöz képest annyival mélyebbre fogjuk, a mennyire ezt a járómű különös szerkezetére való tekintettel tehetjük. Az istrángnak e megerősitőpontját az ábiában az 5 jelöli. E megerősitőpont ez esetben áll egy karból, a mely a 7 mellső tengelyből aláfelé ereszkedő 6 csap körül forgatható. Ha az istrángok elég hosszúak, közetlenül megerősithetők az 5 ponton; de rövidebbre is szabhatók s szíjakra vagy tagozatokra csatolhatok, melyek utján az 5 ponttal összeköttetnek. E 8 szíjak vagy tagok 9 lánczczal fölfüggesztetnek a 10 hámfára. Az istrángok mellső végei rendes módon köttetnek össze a járommal vagy egyértékes részével. A hámrészek e szerkezetével oly ellenállások, melyek oka az út egyenetlensége, könnyebben legyőzetnek s az állat vontatóereje lényegesen fokoztatik. Az előre menő s a szekeret huzó ló azon van, hogy a járómű előrészét megemelje, a mi az út egyenetlenségein való elhaladást megkönnyíti. Az a törekvés is nyilvánul itt, hogy az istrángok két megerősitőpontja közt képződött tompa szög egyenes vonalúvá tétessék, továbbá, hogy az állat előrehaladásából s a szekér kifejtette ellenállásból eredő gyanánt a szögcsúcsban lefelé ható erő adódik, melynek intenzitása az állattól kifejtett húzás nagyságától s a teher ellenállásának nagyságától függ. Ez erő a nyereg utján az állat hátára nyomul, miért is az állat fokozott súlylyal nyomja az utat s ennek következtén több súrlódással tapad rajta, a mi egy a vontatóerő nagyobbodásával. ■ ■ ' 7-* " \7Г 7 ; • • .• . ;=v\- f--vy-.------, -.-------------------; Azbesztréz-szövedékből való szorositó. Föltaláló : Benedikt S. Karlsbadban. A szab. kelt 1888. nov. 8. XXII. 2,949. B. A találmány tárgya: gőz- s más vezetékek számára való szorositó anyag azbesztréz szövedékből, melynek hatása jóval kedvezőbb, mint a tiszta azbeszt-szövedék vagy gummi; eme azbesztréz-szövedékből való szorositó különösen sürödöttviz-vezetékeknél s nagy gőznyomásnál tesznek rendkívüli szolgálatot. Eme azbesztréz-szövedék áll rézdrót és azbesztfonalakból, melyek közönséges szövőszéken egybeszövetnek, úgy, hogy a rézdrótból való lánczba azbesztből font fonalakat vetélünk. Hogy e szövet tetszés szerinti szélesre s hosszúra szőhető, nyilvánvaló. Hogy végül a szövedék szine s fonákja bizonyos simaságot öltsön, mindkét oldalán gummival mázoljuk be. Az azbesztréz-szövedék haszonra fordítása világos; helyettesitője lehet minden eddig használt szorositó anyagnak a gőz- s más vezetékek mindazon helyein, a hol attól tarthatni, hogy meghézagulnak, jelesül mindennemű gőz-, viz- s légvezetékek kapcsoló s elágazó helyein.
