Találmányok leirása, 1888
Korszerű mozgás egyközű vezetése.
14 csapot, midőn a karburáló folyadékot ^-be töltjük, mindig elzárjuk; a V cső h térbe fölfelé torkollik annak elkerülésére, nehogy a V csőből illanó légbuborékok megakadályozzák, hogy a karburáló folyadék V csőből ki ne jöhessen. Hogy pedig a karburáló folyadék //-ban mindig egyenlő magas szintben legyen, arra való az 1' cső, mely egyrészt a g befogadó fölső fenekébe torkollik, másrészt a h tér szintmagasságáig s £-nél légnyilásos. A hatás módja a kővetkező: a ^-ből h térbe menő olajt a G edényben uralkodó légnyomás az F cső s nyílásain hajtja át s visszatereltetik g edénybe, mig a folyadék szintje // térben ä nyílások alsó végével egybevág. Ily módon a // térben a folyadék állása mindig а .г nyílásig ér. A G karburáló edényt s C medenczét egymással É cső köti össze : az utóbbi alsó végében csillagalakú, vékony hasadékos У lemez van, úgy hogy a kiáradó levegő minden oldal felé egyenletesen s finoman oszlik szét. Az 5. ábra а У lemezt nagyobb méretben láttatja. Az ennek hasadékain kiáradó szénhydrogénnel megtöltendő levegő a G karburáló edénybe száll s innen M s N csövek vezetik a lángzókhoz. Annak elkerülésére, hogy a G karburáló edényben a netán túlságos nyomás a folyadékot h térből а У lemezen át h csőbe szorítsa, a P és /’' görbéken о és o' csapószelentyűk vannak alkalmazva <4. ábrái, melyek csak a nyíl jelölte irányban nyílnak, tehát a netáni ellennyomáskor önként záródnak. A levegő e szerint a C medenczéből a rtyil irányában az b' csőbe megy, megemeli az o' szelentyűt, innen a /” görbén cl s kapcsolócsővön keresztül ■ű1 csapon át és о szelentyűn s P görbén el E -csőbe megy. A készülék s szelentyűje arra való, hogy a levegő nyomását az égő lángzók számához képest szabályozza, mielőtt a karburáló edénybe átmegy. Az s szelentyű x rúd útján у mértéklő csészével kapcsolatos, mely a z emeltyű egyik végére támaszkodik. Eme emeltyű v éleivel и bakon nyugszik s másik végében ellensúlyt visel, mely az s szelentyű s x szelentyűrúd túlsúlyát kiegyenlíti. Az у csészét a kívánt nyomás szerint több vagy kevesebb súlydarabokkal rakjuk még, A C medenczébe szivattyúzott levegő addig marad benne, mig a kívánt nyomást eléri; a karburálás czéljából elvonuló levegő az s szabályozó szelentyűn megy el, úgy hogy a netán kiáradt levegő tiszta, még minden szénhydrogén híján van, s e szerint a környékező levegőt meg nem türtőztetheti. Végül, hogy a hőmérséklet csökkenése kompenzáltassék, a mi a szénhydrogén elillanása következtén keletkezik, oly készülék van alkalmazva, mely a h teret kívülről füti. E végre h tér fűtől canyargóval, vagy mint az ábrában, nyilásos edénynyel van környékezve, moly e cső útján d sisakkal van összekötve, a melyben b gázláng vág)' kályhafűtés forró levegőt keletkeztet. A készülék használatakor az eljárás ez: legelőbb az A nyíláson keresztül a készüléket egy tömhesztő szivattyúval hozzuk kapcsolatba s a C medenczét a mellett, hogy az R csapot zártan tartjuk, tömhesztett levegővel töltjük meg. Ezután levévén az /4 zárlást, megtöltjük g edényt a szénhydrogénnel, a zárlást fojtósan rásrófoljuk s megnyitjuk R csapot, mire a folyadék szintje a fönnebb leirt módon beáll. Meg lévén gyújtva a b láng, megnyitjuk o'1 csapot, úgy hogy a tömfoesztett levegő C medenczéből Ii' P' <?ll-n át P о E У-be megy át s megivódhatik szénhi drogénnel. E levegő aztán M és N csöveken át odavonul a lángzókhoz. Korszerű mozgás egyközű vezetése. Föltaláló : Cuxe E. Br. Driftonb*t> (amerikai Egy. Áll.) A szabadalom kelt 1888. jan. 8 XXU. 25. Az érczértékesitő (zöcsköltető) vagy egyéb gépektől megvárjuk, gyakran szükséges is ez, hogy valamely síkon belül korszerűen mozogjanak, a nélkül, hogy a mozgás-síkkal szemben függőleges mozgás keletkezzék. Ez utóbbi azonban a mostanig ismert módszerekkel elkerülhetlen, mivel a zöcskölő lemezek vagy lánczokon csüngenek s ezeken,
