Találmányok leirása, 1888

A galvános battériák folyadékának megaitatása.

9 közben, úgyszintén a C csőben is a magasba emelkedik s az f lyukakon át s a C cső felső szélén át а В belső kazánba tolul. Az anyagok a lé alászállása közben megivódnak, mire a g lyukakon ismét elvonul. A lé e körfolyása állandóan ismétlődik, a mig heví­tésnek van alávetve. A folyadék keringésére nézve lényeges az, hogy A-nak széle meg legyen horpasztva, mert ez adja meg a folyadéknak а В kazán átlyuggatott falának menő irányt; fontos továbbá a b födő, mely a csőben emelkedő lé kibugyanását meg­akadályozza, s ezt szintén а В kazánnak festendő anyaggal töltött terébe hajtja. A lé fölszaporitását a D csövön eszközöljük, mely a kazán fenekéig ér s itt körbe van hajtva, a kiürülés végett lukakkal van alul ellátva. Kiválósága a szerkezetnek, hogy a festendő anyag meg van kiméivé, mert folyton egy helyt marad, nem is j ön érintkezésbe a kazán forró falával; munkáskezet, tüzelőt takarít meg, mert a kazán a festés alatt befödhető s igy a kibugyanásnak eleje van véve. A befejezett festőfolyamat után a leeresztett E keresztrud kampói bekampolódtatjuk a belső kazán e füleibe s megemeljük, mire kiürítjük. A használt levet a kazánból ki lehe lopni vagy a fenekben levő csapon lefejtjük. A galvános battériák folyadékának megaitatása. Föltaláló : Guérin K. R. Parisban. A szab. kelt 1887. decz. 12. XXI. 2,469. A galvános elemekben, akkumulátorokban s egyéb elektromosság-gerjesztőkben használt savas, alji s közömbös folyadékok, sóoldatok stb. mozdíthatatlanná tevésére föl kell használni a folyadékok olyan tulajdonságát, minővel a moszatokból s más tengeri s édesvízi növényekből kapott növényenyv bir. Hogy a folyadékok mozdíthatatlanná tétessenek, elég a nővényenyv'et hőben föloldani. Meghűlve, a növényenyv megmerevül s a folyadékot likacsaiba zárja, mikor is a kocsonyaszerű massza azon edény alakját ölti fel, melybe be van zárva. A vízzel föleresztett fagyalékot az elemedénybe is tölt­hetjük, mielőtt a gerjesztő folyadékot betöltjük, s aztán ezt a masszával elnyelethetjük, úgy, hogy elég ideig érintkeztetjük egymással. A találmánybeli eljárást megértetik a következő példák. Hogy a Leclanché-féle elemben használt chlorammonium-oldat megmerevittessék, az oldott sót elegendő mennyiségű megereszkedett növényenyvvel keverjük, hogy bizonyos sűrűségű fagyalék álljon elő. Ily módon 90 gramm szalmiák s 400 gramm viz 10 gramm növényenyv ráfordításával merevvé tehető. A mi a Callaud-féle elemekben használt réz­­sulfátot s czinksulfátot illeti, ezekben a meleg alkalmazásával megfelelő mennyiségű növény­­enyvet olvasztunk föl s e masszából korongokat készítünk, melyeket az illető edényben egymásra rétegezőnk. 100 gramm rézsulfáthoz s 400 gramm vízhez 14-—20 gramm növény­enyv veendő s 100 gramm czinksulfáthoz s 400 gramm vízhez 10—14 gramm növényenyv. A galvános battériák folyadékának e megmerevítése következtén, a batteria-edény fölborulása esetén nem kell tartani veszedelemtől; a Leclanché-féle elemnél a só ki­­kristályozása van elhárítva s az oly elemeknél, melyekben, mint a Callaud-féléknél, két különböző sűrűségű folyadék áll egymás felett, el van kerülve az, hogy összeelegyed­jenek. Ez eljárással tehát a készülék jó működése s állandó hatása van biztosítva. A hő alkalmazása e megaludt massza készítésére nem nélkülözhetetlen; ellenkezőleg ez hideg módon is megeshetik, mely esetben legjobban az elem edényében megy végbe. E végből a növényenyvet kisebb-nagyobb darabokban, vagy por alakjában stb. teszszük az elem­edénybe, mielőtt a megaludt alakba hozandó folyadékot hidegen vagy melegen betöltjük. A kereskedésben agar-agar néven előforduló szemcsés növényenyv jól alkalmazható, mivel ez álladók 100 grammja elegendő, hogy hideg vízzel megfelelő hosszú ideig való érintkezésben eme folyadék közel 900 grammját beszíjja. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom