Találmányok leirása, 1886

30. Mindennemű fonalak igébe, matringba vagy tekercsbe kötése

46 30. Mindennemű fonalak igébe, matringba vagy tekercsbe kötése. Föltaláló: Bonniére J. M. Gharlieuben (Francziaország). A szab. kelt 1885. okt. 24. XIX. 2090. A találmánynak czélja, hogy az igét, matringot vagy tekercset képező fonalak bármily kezelésnek is vettetnek alá, állandóan egy­­közűen maradjanak. Ez eredményt egy vagy több kötéssel érni el, mely minden fonalat a szomszédostól elválaszt, mind az az 1. ábrából kitetszik. E kötések »keresztezések «-nek mondhatók. Kevés fonálból álló matringra három ily keresztezés van a a‘ a"-ban bemutatva; azon­ban bármily terjedelmes igére tetszés szerinti számmal alkalmazhatók. A keresztezés legegyszerűbb módja a 2. ábrában van bemutatva. A matring közönséges g gombolyitón készül, melynek d tengelyének legkülső végén e és h fogas-kerekek vannak, melyek egy helytálló ten­gelyre bitologva rádugott г és / fogas-kerekekbe akaszkodnak. Ez utóbbi fogas-kerekek agya belső egymással szemben levő oldalon csapi­­nosan le van vágva; a mellső / fogas-kerék azonkívül к bütyökkel bir, mely az l emeltyűre ágyazott p csigának fekszik neki és a fogas­kerekek forgása alatt az / emeltyű által az о fonálvezető léczre hat. Az r rugó ez о léczet egyre hátrafelé huzza, mi által a p csiga állan­dóan а к bütyökkel érintkezik. A h és j kerekek egymással szemben 1:2 arányban állanak, minek következtében az о lécz a g gombolyító teljes két fordulója alatt egy ide s oda menő mozgást tesz. Az e és i fogas-kerekek a fönnebbitől eltérő arányban állanak egymással, úgy hogy az i kerék valamivel sebesebben forog / keréknél, minek kö­Minthogy a wormsi viz igen dús a kazánkőképződést leginkább okozó mész- s magnéziasókban, a mondott mennyiséget maximumnak lehet venni, mely még végső esetekben is a kívánt sikerrel jár s min­den esetekben minden ártalom nélkül használható. De még azon ese­tekben is, a melyekben a szóban levő szernek vízbe tett mennyisége nem bírná az összes mész- és magneziasókat, mint különben igen, silikatok oldhatatlan alaktalan porává változlatni, a szer hatása igen jól érvényesül, minthogy a kezdetben képződött, a vízben eloszolva levő por a csapadékokkal elegyül és ekkép igen likacsos és szétmor­zsolható kazánkövet eredményez, melynek eltávolítására nem kell alkalmazni éles kalapácsot. Hogy e szer könnyen legyen szállítható, a mondott arányban elegyített alkotó részeket előbb föloldjuk vízben s gőzölögtetjük az oldatot egész a beszáradásig, úgy hogy a kívánt anyagokat magában foglaló kemény test keletkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom