Találmányok leirása, 1886
275. Ajtócsukó
437 csukónak nincsenek e hiányai. Az 1. ábra oldalnézete, a 2. ábra homloknézete, a 3. ábra alaprajza, a 4. ábra látékos nézete. Azaköralaku haránt sínnel egy irányban van a b lemez (sin) az a1 ponton csuklósán összekötve s pedig úgy, hogy я-tól vízszintes irányban is lehető legyen a forgás. A készülék ez alsó sínnel van a padlóba erősítve s csak c kúp illetve ék tolódik el annyira, mig az ajtó nyugodtan becsukódik. Ily ék több is alkalmazandó, ha a kördarab nagyobb egy négyzetnél. Minthogy a eltolódása a legnagyobb, a3 záródarab helyezendő itt el (4. ábra), a melynek több^foka s balról-jobbról egy-egy pofája van. A szerint, hogy a sinvég mélyebbre vagy magasabbra állítandó, rákerül az első, második, stb. fokra s ekkor srófok rögzítik az oldalokon ép úgy, mint a záródarabot ekkor hevederek s srófok erősitik a padlóhoz. A záródarab helyett itt állitósróf is alkalmazható; a szilárdság kedvéért (a sínnek az ajtó egész súlyát kell viselnie) az a sinvég a2 vastagitást kapja, a melybe a szabályzósróf benyúlik. Ez magában külön a hevederen forgékonyan van alkalmazva, mivel valamennyire oldalt előre s hátra állitandónak kell lennie s peczkekkel lyukaiban srófkulcscsal mozdítandó. Ha tehát a készülék a padlón meg van erősítve, az ékkel, záródarabbal vagy szabályzósróffal az ajtó minden viszonyainak eleget lehet tenni a nélkül, hogy valami mechanikai változtatásra volna szükség. Az ék, záródarab vagy szabályzósróf, ha a helyes állás ki van módolva, srófokkal stb. rögzittetik a padlatban. Nyilvánvaló, hogy a készülék, ha a helyiség meg nem engedi, az ajtón fölül is alkalmazható, a mikor is a csukló lefogókkal erősittetik az ajtóhéjaláshoz s a sin állítható könyökkel kifelé megfelelőleg megtámasztatik. Itt egy 1. ábra, 4. ábra. 2. ábra, 3. ábra,
