Találmányok leirása, 1886
270. Javitott kemencze
431 megtartja tulajdonságait s azonkívül az edzésnél oly gyakran mutatkozó hasadást egészen elmellözi s e szerint selejt elő nem fordul. A szer összetétele a) egész kemény aczélnak: lVa kg. glycerin, 7* kg. chlor-amon, 3 kg. nyers vöröshagyma, 12 liter viz; b) közepes kemény aczélnak: 17* kg. glyceryn, 7* kg. chlor-amon, 3 kg. nyers vöröshagyma, 18 liter viz ; c) lágy aczélnak: IV* kg. glycerin, 7» kg. chlor-amon, 3 kg. nyers vöröshagyma, 24 liter viz. — A szer készítése körüli eljárás ez: a vöröshagymát héjastul finom darabokra vagdaljuk, a viz felével a chlor-amon hozzáadásával egy órán át főzzük, parkenten átszűrjük s a szüredéket a viz^másik felével s glycerinnel elkeverjük. — Az épaczél edzésére elegendő, ha a gyönge vörösizzásig hevített aczélt egyszer mártjuk belé. Az elégetett aczél fölujhodására az egyik vagy másik edző folyadékhoz 1 százalék antimonchlorürt adunk, azonban az elégetett aczélt kétszer kell izzóvá tenni s a folyadékban megoltani, hogy az aczélbél ismét előtűnjék. 270. Javitott kemencze. Feltaláló: Bair M. M. Párisban. A szabadalom kelt 1886. október 11. XX. 2,025. Eddigelé a kemenczék falai sima fölületüek voltak s e szerint fűtőfelületük is csekély volt. A találmány szerint az olvasztókemenczék s egyéb tüzelőtelepek rekeszekkel látandók el, melyek a hőt meggyüjtik, a mivel jelentékeny nagyobbá lesz a fűtőfölület. E hőgyűjtőknek az a tulajdonságuk, hogy különböző részeikből a hevet kisugározzák s arra valók, hogy a hőmérséklet ingadozásait kiegyenlítsék, azt egyenletesen föntartsák s lehűléseknek elejét vegyék, mikor a kemencze ajtaját kiszolgálásakor megnyitják. Másrészt meg e hőgyűjtők a hevítendő tárgyra is heveznek, miért is csekélyebb tüzelőre is van szükség. Az 1. ábra ily kemencze keresztmetszete; a 2. 3. ábrák valamely tüzelőfal rekeszein való metszetet tüntetnek föl. Mint az 1. ábra mutatja az F talp fölé emelt G boltás a rekeszekkel van ellátva, melyek keresztmetszete kerek, sarkos, derékszögű, sokszögű s tetszés szerinti lehet. A 2. s 3. ábrák két példáját tüntetik föl. A rekeszek közti b fal-az a rész, melyet a lángok nyaldosnak; ez elnyeli a láng hevét s bevezeti a rekeszek belsejébe. E rekeszek készítésének
