Találmányok leirása, 1886

245. Javítások a gyakorszitában

393 D főtengelylyel együtt forog. FF a fótengelylyel egyközű bordák vagy merevítők, melyek mindegyike csekély távolságban a belső dobtól ff ramaszokon nyugszik. H H az említett bordákra alkalmazott abroncsok, a melyekre h gyakorszövet van kifeszitve. E gyakorszövet több külön­böző szemsürúségű szakra lehet osztva, a mikor a legfinomabb szövet a felső végre kerül, s a szemek az alsó vég felé egyre nagyobbá lesz­nek, vagy megfordítva is a szerint, mily czélra szolgál a gép; bb válasz­falak, melyek az egész gép hosszába nyúlnak el, s.vagy /ramaszokra, vagy F bordákra vagy mindkettejökre vannak erősítve, a mint épen jónak látszik. G közepén áttört fejfal, melynek átmérője mintegy a H H gyakrozó abroncséval egy. I a D főtengelylyel közeplőleg hen­geres tok. Ez a gép felső zárófal belsején van megerősítve s G fej fal közepló nyílásán át benyűlik a gyakorszita belsejébe. A fejfal említett említett nyílásának pontosan kell illednie az I hengeres tokra; i a tok felső részén az etetőnyilás, melyen át a gyakrozandó anyag az a saruból, mely a toktól a géptetőig ér, a gyakrozóba jut. J csiga a D főten­gelyen fészkel s arra való, hogy az őrleményt a tokból a gyakorszita belső terébe vigye. A gép hátsó végében szintén Gl fejfal van, csakhogy közepén nyílással bir, mely а К hullató tokot körülfogja, a mely a gépállvány hátfalára van erősítve, s G1 fejnél fogva a belső dobnak majdnem E hátfalához ér. А К toknak a G1 fal belső falán fölül к etetónyilása van. L csiga, mely az anyagot а К tok külső végében levő nyitáson át M hullató saruba viszi. N N sugarasan állított szár­nyak vagy lapátok a belső dob G1 fala s E fej közt. Ez emelő szár-1. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom