Találmányok leirása, 1886
51. Mozgó rostély salakgyűjtésre s eltávolításra - 52. Újítások a galvános elemek negatív elektródjain
79 érintkezésben ólomoxiddal és hígított kénsav negatív elektródul használtaik, az elem elektromotoros ereje hirtelen alábbhagy, ellenben belső ellenállása növekszik, úgy hogy az elem majdnem hatáslalanná válik bármiféle fém is alkalmaztassák positiv elektródul, oka ennek a helyi hatályban keresendő, mely az oxidálékony ólom s az oxidáló Superoxid közt kénsav jelenlétében keletkezik, miközben az ólom fölülete ólomsulfaltal vonódik be, mely a fém s az oxidáló szer közt az illentést tényleg megszünteti. Ez a helyi hatás természelesen az által, hogy a Superoxid számára arany vagy platina aljazatot alkalmazunk, teljesen elhárul vagy szén alkalmazásával tetemesen megcsökken. A föltaláló társaság aljazatul depolarizáló ágensként oly vezetőt (például ólmot vagy ezüstöt) használ, mely magában oxidálékony, melyet azonban fölszínesen, de vastagon ólomsuperoxid réteggel von be. Ezt a réteget azután a gerjesztő folyadéktól áthatlanná teszi, úgy hogy arra alkalmas, nem vezető anyagot, például paraffinviaszkot (melynek azonban stearinsavtól mentnek kell lennie) használ, mely azonban egyidejűleg az első réteg illentését a depolarizáló szerrel egészen nem szünteti meg. Az ily aljazat hatásban hasonlóvá lesz a platinához vagy aranyhoz, a mennyiben az első áthatlan superoxidréteg nem oxidálékony vezetőt képez, mely az oxidálékony vezetőt a gerjesztő folyadékkal való érintkezéstől óvja s ily módon helyi hatást akadályoz meg. Ama első ólomsuperoxid-réteg legjobb, ha elektrolytikailag csapódik le a vezetőre. E végből a vezetőt anodképen elektrolytikai fürdőbe teszszük, mely ólomoxidnak maró alkalilúgbeli oldatából áll; gondot kell rá viselni, hogy a Superoxid nagyon lassan csapódjék le. Az ekkép képződött első réteget csiszolni kell vagy két sima lap, vagy henger közt sajtolni, mire egy második vékony superoxid-réteggel teljesebbé tétetik. Más elektrolytikai folyadék, mint például salétromsavas ólom oldata, hígított kénsav vagy kénsavas magnézia oldata hasonló czélra szintén hasz nálhatók; ha azonban a sav vagy a sulfatoldat, vagy bármily más ólomtartalmú oldat használtatik, a bevonandó vezetéknek minden körülmények közt ólomból kell lennie. Ez esetben a lemez addig marad a fürdőben, mig fölszinén oxygén fejlődik ki, mire kiveszszük, vízzel megmossuk, megszáritjuk s simává csiszoljuk. Erre újból a fürdőbe kerül s addig hagyjuk benne, mig ismét oxygén fejlődik; kivéve innen, ismét megmossuk s megszáritjuk. Az ilykép nem oxidálékony vezető anyaggal bevont vezeték már most még inkább megóvható a gerjesztő folyadékkal való illentéstől az által, hogy olvasztott paraffinviaszkba vagy más, vizet át nem bocsátó anyagba mártjuk, mig az ólomsuperoxid-réteg ezzel meg van itatva.
