Találmányok leirása, 1884
40. Javított galván-elem
63 Az ábra függélyes metszetben mutatja az edényt. Az A rézből, sárgarézből vagy más fémből készült hengeres cső, melynek egyik végére В fedő, közbeigtatott kaucsuk-gyűrűvel van csavarva, hogy a szerkezetből a folyadék ki ne szivároghasson. A és В belül ezüst lemezesek, melyre olvasztással D chlór-ezüstréteg van megerősítve. Az edény másik végére E vulkánit vagy más szigetelő anyagból készült fedő van csavarva. Eme E fedő középpontján F czinkból készült tekerületes peczek megy keresztül, melynek külső felén C szorító sróf van, melyhez erősítendő az egyik vezető drót. Az F czink-peczek belől levő fején czink-szegecsekkel megerősített G czinkcső van, mely csak összehajlitott lemezből áll, hogy a gerjesztő folyadék annak élei között áthatolhasson. A czinkcső csaknem az edény fenekéig ér, de azt nem érinti. Ez által szabad tér keletkezik ennek külső lapja és a chlórezüstréteg között. E fedőn egy nyílás van, melyet ezüst vagy más oly anyagból készült H dugó zár el, melyet a folyadék nem támad meg. Ezen nyíláson töltik meg az edényt folyadékkal. Az edény összekötött részeinek szoros volta viznyomással vizsgálható meg. Miután, az edény például kénsavas-natrium vagy chlór-natrium, vagy pedig chlór-czink oldattal megtöltetett, az egyik vezető huzalt F peczekkel a másikat A külső részével kell összekötni. Minthogy e szerkezet minden elektródra csak egy fémet enged hatni, keresztező sarkitástól nem tarthatni és mivel minden rész folyadék - kiszivárgást lehetetlenné tevőleg van összetéve, az edényt minden helyzetben lehet állítani vagy hordozhatni, a nélkül, hogy a folyadék kiömlenék.
