Találmányok leirása, 1884
12. Fémek, különösen vasnemek tisztitó módja
18 Miután a magvak a folyadékot teljesen fölszivták s felszínesen megszikkadtak, mi közben a hőmérsékletet, a mi pedig lényeges, lapátolással 25° G. alatt kell tartani, következik az eljárás második része, vagyis a magvaknak oltalmat adni külső támadásokkal szemben. Az e czélra szolgáló folyadék — szintén egy mázsa répamag számára — áll 772 liter vízből, a melyben 50 gr. arab gummi és 50 gr. petróleum van feloldva, miután az utóbbi eleve kettős mennyiségű tejjel emulsióvá lett. E folyadékkal a magvak két Ízben meghinteztelnek, úgy, hogy mindannyit lehetőleg befogja. E folyadék egyrészt ragaszul szolgál a következő beporozásra, másrészt méregül a férgeknek. A külső befolyás ellen óv, valamint az első növényi fejlődést előmozdítja a harmadik művelet: a beporozás, mely a magvak folytonos lapátolása közben történik a következő keverékkel, a melynek mennyisége ismét egy mázsa répamagra vonatkozik : 250 gr. finomra porított vasércz, legjobb magnesvaskó, 250 gr. finomra porított barnakő, 500 gr. porított, de tapintásban még éles üveg- vagy kvarczpor, 250 gr. kénsavas kali, 1500 gr. superfoszfát és 1500 gr. száraz, sziláit fahamű, ha lehet, bükkfából. E három utóbb nevezett rész ismert fejlesztő s tápláló anyagjai a csemetéknek; az éles üvegpor többnyire elegendő oltalmat nyújt a férgek ellen, s a vasércz s barnakő meg kedvező chémiai s fizikai hatással vannak. A vetőmagvak ezek után használatra készek. Az oldatok sűrűsége, illetve mennyisége a magvak nemeitől függ. Általában a sima és tömöttebb magvak számára erősebbnek kell lenniök az oldatoknak, mint a likacsos répamagvaknál; úgyszintén az egyes alkoto részek keverésarányait is a czélnak megfelelőleg kell változtatni. 12. Fémek, különösen vasnemek tisztitó módja. Feltaláló : Edwords Károly Pánsban. A szabadalom kelt 1883. aug. 7. XVII. 1516. A találmány tárgya: fémeknek, különösen öntött vasnak, kovácsolható öntésnek, Bessemer-aczélnak stb. kiizzitása nyirkos hydrogéngáz áramban, a mely a rendes utón készül, de ismételten megmosatik. E kiizzitásnak czélja a fémet egészen vagy részben megtisztítani a metalloidoktól (kéntől, viliótól, arzéntől, nitrogéntől, siliciumlól stb.), a melyek iparbeli használhatóságát korlátozzák, továbbá az, hogy a szén tömegében egyenletesen szétoszlassék, a mi különösen az aczéllal és kovácsolható öntéssel történik meg. E végből a feltaláló ekkép jár el: A tisztítandó fém az ábrában feltüntetett készülék G öntött vasból való retortájába tétetik, a mely
