Találmányok leirása, 1884
53. Robbanó készülvény aszfaltból vagy kátrányaljból
88 összesajtolt anyagban, a minek az volt a következése, hogy a komprimált levegő, mihelyt a sajtolt anyag a mintát elhagyta, ismét kitágult és ekkép a sajtolt testet megrepesztette. — Eme sajtolt és hajszálnyi hasadásokkal kuszáit testek tehát nem képeztek tömör egészet, minélfogva hasznavehetetlenek voltak. Továbbá elkövették azt a hibát, hogy az elaprózott anyagok sajtolásánál a dugattyút a sajtolandó test legnagyobb felületére engedték hatni, pl. tégláknál a lapra. Ennek követ* keztén kevés testet lehetett meghatározott térben egyidejűleg sajtolni és a levegőnek szintén nem adtak alkalmat az elillanásra. A feltalálónak, mint mondja, sikerült a levegőnek utat találni és pedig az által, hogy miután az a edény az elaprózott anyaggal meg van töltve, az edényt az egyik oldalon nem zárja el, a b dugattyút tehát nem bocsájtja belé, hanem a sajtolandó anyagnak megfelelő csekély távolságra az edény előtt állva hagyja, mialatt a másik c dugattyút a nyíl irányában neki indítja. Az anyag tehát tömhűdik, a benne levő levegő pedig könnyen illan el d-e-nél. — Az edény — a sajtó-minta — nincs megerősítve alzaton, sőt ellenkezőleg a sajtó-minta a nyomás irányában mozoghat, miért is, — miután az anyag abban bizonyos fokra tömhűdött, tehát a bezárt levegő kihajtatott és a tömhűdött anyag súrlódása az edény falain belül nagyobbá lett, mint az edény súlya, az utóbbi befelé fog mozogni. Miután a levegő elillant, b dugattyú a edénybe nyomul és az anyag most, habár csak egy dugattyú hajtatik be, mindkét oldalról összesajtolódik. A mondottakból az is kitetszik, hogy lényeges az, hogy a nyomás a sajtolandó test legkisebb felületére hasson, mert igy a levegő könnyebben távozik. 53. Robbanó készülvény aszfaltból vagy kátrányaljból. Feltaláló: Société La Panclastité Párisban. A szabadalom kelt 1883. decz. 13. XVII. 2450. A feltaláló társaság azt tapasztalta, hogy a földszurkos vagy kátrányos anyagok, minők az aszfalt, bitumen, gyanták és kátrányok, legyenek bár szilárdak vagy folyékonyak, ha oxygénnel telt sókkal érintkezésbe hozatnak mint pl. chlorsavas, salétromsavas, felmangansavas sókkal, hogy akkor robbanékony vegyületeket képeznek, melyek részben a gyújtás módja szerint, mely a robbanás előidézésére alkalmaziatik, vagy úgy viselkednek mint közönséges puskapor vagy pedig úgy
