Találmányok leirása, 1883
22. Hidegen szappanosítható és finomra aprózott zsirtartalmű termések felhasználása szappan gyártására
29 lati eredményre, mivel a sejt közötti olajnak csak egy része birt átömleni s a szappanosodás folyamaidban részt venni, és az ekkép kapott szappan is még számos festőanyaggal volt fertőzve. Jelen szabadalom czélja mellőzni a sajtolást és ehhez szükséges gépezeteket s feltaláló azon van, hogy tiszta terméket és az olaj maximális mennyiségének kinyerését biztosítsa. Alkalmazása szerinte czélszerűnek bizonyult a pálma-féléknél, különösen a kokusz-diónál, melynek zsiradéka már hideg utón szappanositható. Eljárása következő: az apróra darabolt pálma gyümölcsét 120—180° C. hőmérsékletnél megpörköli, mi általa sejt falai porhanyóvá válnak s az olaj átszivárgását elősegítik, továbbá a magas hőfok mellett 130° C. felett sok szerves anyag megrongáltatik, mig ellenben a zsiradék változási nem szenved; a hőfok nagysága s a pörkölés ideje függ a nyers anyag szerkezetétől és mennyiségétől, de mindenesetre addig folytatandó, mig a pörkölendő anyag porhanyóvá válik, az olaj lényeges változása nélkül. Az igy előkészített anyag, mely eredetileg sejtanyag (Cellulose) és zsiradékból áll, a lehető finomra morzsoltatik s hogy a nátronldg, vagy esetleg más alkaliával tökéletesen szappanosittathassék, finom péppé alakítandó át. Az, hogy a lúgok mily mennyiségben alkalmaztassanak, függ a zsir tartalom nagyságától; legtöbb esetben már elégséges, ha 8 súlyrész zsírtartalmú anyaghoz 1 súly rész maró nátronhydrátot adunk. A zsírtartalmú pép fennebbi arány szerint nátronlúggal kezelve, közvetlen tüzelés, vagy túlhevitett vízgőzzel bepárologtatik, végül leszűrjük; a szűrőn marad a sejtanyag, az átfolyó folyadékban pedig az elszappanositolt zsir, melyet vagy bepárologtatunk, vagy pedig kisózunk, mely körülmények közt a szappan darabosan, vagy poralakban elválik a vizes alkatrészektől, ezen szappan az ismert módok szerint újból kezeltetik hig nátronlúggal s az eredmény: szemcsés szappan. A következő kísérlet eredménye szolgáljon felvilágosító példa gyanánt, mely alkalommal a kokusz-dió magva az úgynevezett Copra szolgáltatta a zsiradó anyagot: 10—20 mm. hosszúságú, 1—2 mm. vastagságú darabkákra osztott 100 súly résznyi Copra tengelyük körül forgatható vashengerekben közvetlen tüzeléssel (túlhevitett vízgőzzel is) 120—140° C. hőmérsékre hevíttetett, azután az anyag ugyancsak ellentett irányban forgó hengerpár között szétlapíttatott. A 100 súly rész nyersanyagban eleve meghatározott 65 súly résznyi zsiradék elszappanositására felhasználtatott 8'25 súlyrész maró nátron, vagy, a mi egyenértékű, 47 súlyrész 1-335 fajsúlyú nátronlúgoldat (biztos alapul szolgál azon arány, midőn 70-78 súlyrész 1-335 fajsúlylyal biró nátronlúgot használunk fel 100 s. r. zsiradékra); ezen keverék egy pár órán át 100° C. hőmérsék mellett köz-
