Találmányok leirása, 1883

6. Kések és villák üreges aczél- vagy vasnyéllel

7

Czélszerű, habár nem szükséges, hogy ha az a2 b1 drótok szabad vége kiáll. Czélszerű ez azért, mert ha a tekercsek rugalmassága a gyakori használat következtén megcsökken, a tekercseket meg lehet húzni. A szabad végek azonkívül még meg is fekszik a kést, mi által a készülék erősebben áll meg.

Az l-ső ábra az e készülékkel ellátott kést mutatja, készen arra, hogy vele gyümölcs, burgonya, gumók, stb. meghámoztassanak. Ha azonban babot, burgonyát, ugorkát, stb. akarunk vele szeletelni, akkor a kés élet ellenkező irányban kell mozgatni, vagyis el a testtől, mig a hámozás a test felé történik. Hogy az a drót ez ellenkező irányú mozgás alatt a pengén maradjon, meg kell azt fordítani, azaz ekkor a b tekercs kerül a késhegy felé, az a1 tekercs pedig a nyél mellé.

Az a drót egyszersmind óvója az ujjnak is. A készülék más czélokra is szolgálhat. Az iróvesszó hegyesitésnél megakadályozza a feltaláló szerint a mély vágást s nem sérül meg a grafit, úgyszintén nagyon használható a kosárfonás körül a fűzvesszők hántásánál, a mely esetben a tekercs drótja a munkához képest megválasztandó.

A rozsda ellen a készüléket meg lehet ónozni, nikkelezni.

6. Kések és villák üreges aczél- vagy vasnyéllel.

Hadar Hallströmből Eskilstunában (Svájczban). A szabadalom kelt 1882. okt. 18-án.

A találmány tárgya oly eljárás, a melynél fogva a kések és villák üreges nyelei akkép állíttatnak elő aczélból, vagy vasból, hogy azok a pengével illetve villafogakkal, egy darabból álljanak, jobban mondva, szilárdan össze legyenek kötve.

Minthogy a kések előállítása teljesen egyezik a villákéval, a leírás a kések gyártására szorítkozik.

Az l-ső ábra egy darab hengerelt aczélt mutat, mely a kellő hosszaságra van szabva. Egyik végében a kellő mértékben olykép domborítják ki, hogy a domborítás külső alakja a nyél külsejének megfeleljen. Ennek megtörténtével az ekkép kidomborított aczélt a kipontozott vonalak mentén (2. ábra) kisajtolják, illetve kivágják, mi által kikerül a nyélnek csak egyik felével ellátott kés nyers alakja, a melylyel a nyélnek megfelelőn kialakított másik felét egyesítik. A nyél e része egészen úgy készül, vagyis az aczéllemezt (3. ábra) kidomborítják és a pontozott vonalak irányában (4. ábra) kisajtolják. A (2. és

4. ábra) egymást kiegészítő részeket erre egymásra rakják, a mikor is vagy összeaklálhatók1 (vernieten) vagy hegesztőben az izzásig hevítve és alkalmas odrokba (Gesenk) téve, esvesujtóval (Fallhammer)