203984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kutya coronavírus elleni vakcina előállítására

1 HU 203 984 B 2 3. táblázat MOI Peplomer fehérje Sejttel társult Vírussal társult 0,01 1221 0 0,04 2911 13 0,1 3805 93 0,4 7877 207 U 8927 646 A sejttel társult peplomer antigént másféle módsze­rekkel is előállíthatjuk. így pl. a peplomert lehet pl. immunaffinitás adszorpciós kromatográfiával tisztítani, szekvenciaelemzés után elő lehet állítani peptidszinté­­zissel, vagy elő lehet állítani a peptid-szekvenciából származó DNS kódoló szekvencia kifejezésével vala­mely rekombináns gazda mikroorganizmusban vagy sejtben. Ezenkívül a peplomemek azokat a származé­kait, amelyek megőrzik a sejt-eredetű antigén immun­­protektív tulajdonságait, elő lehet állítani standard re­kombináns DNS technikával, fehérje-technikával vagy kémiai technikákkal. Bárhogyan is állítjuk elő, a vakcinát parenterálisan, pl. intramuszkulárísan vagy szubkután adjuk be a ku­tyáknak, előnyösen legalább 3 hónapos korukban. El­őnyösen beadunk egy második dózist is 2-4 héttel az első beadás után. Az évenkénti újravakcinálás ajánla­tos. Ha fiatalabb kutyákat vakcinálunk, ezeket előnyö­sen 3 hónapos korukban újra vakcináljuk. A vemhes nőstények vakcinálását valószínűleg legjobb elkerülni. Az egyes vakcinadózisok a sejttel társult peplomer hatásos mennyiségét tartalmazzák, azaz azt a mennyi­séget, amely hatásos parenterális kétszeres vakcinálá­­sok után kutyák védelmében CCV fertőzés által oko­zott súlyos betegség-tünetek ellen, pl. gastroenteritis ellen. A fentebb leírt eljárást követően, amelyben az antigént sejttenyészet fertőzésével állítják elő, olyan folyadékot kapunk, amely tartalmazza ezt a hatásos mennyiséget Az ilyen folyadékot tipikusan hígítani lehet akár 1/10 arányban is, és ez még hatásos mennyi­séget tartalmaz. Az egyes vakcinadózisok teljes térfo­gata tipikusan 0,5 és 2 ml, előnyösen 1-1,5 ml között van. A találmány szerinti vakcinát lehet kombinálni más vakcináié szerekkel polivalens vakcinákban, pl. más inaktivált (elpusztított) vagy legyengített kutyavímssal kombinálva. Az ilyen más vakcinakomponensek elő­nyösen valamely bélbetegséget okozó víms, pl. rota­virus vagy parvovirus, vagy ezekből számlázó más immunprotektív antigén. Több ilyen inaktivált és le­gyengített vírusvakcina és antigén ismeretes. Előnyös polivalens vakcina egy olyan bivalens vakcina, amely a jelen találmány szerinti vakcina és egy módosított élő vagy elölt parvovínis vakcina kombinációja. Az ilyen vakcina a jelen találmány szerinti sejttel társult peplo­mer és a módosított élő vagy elölt parvovínis vakciná­hoz elegendő mennyiségét (pl. 6,3 log10TCID50 ada­gonként) tartalmazza. (TCID: szövettenyészet fertőző dózis. TCID50: az a vínismennyiség, amennyi a szövet­tenyészet sejtjei 50%-ának a fertőzéséhez szükséges.) A teljes dózistérfogat 0,5-2 ml, előnyösen 1-1,5 ml. Carmichael és munkatársai (4 303 645 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) is­mertetnek egy módosított élő kutya parvovínis vakci­nát, beleértve a vakcináié törzsek és hatásos dózisaik előállítását, amelyet lehet kombinálni a jelen találmány szerinti vakcinával, hogy találmány szerinti bivalens vakcinát készítsünk. Az ez után következő példák a találmány szerinti eljárás bemutatását szolgálják, és nem korlátozó jelle­gűek. 1. példa. Vakcina készítése Kutya coronavínis NL-18 törzset izolálunk olyan kutyák csoportjának székletmintájából, amelyek akut gastroenteritisben szenvednek. A kezdeti izolálás pri­mer kutya-vesesejteken 50 pg dietil-amino-etil (DEAE) dextránt igényel a fenntartó tápközeg 1 ml-ére [alap tápközeg: Eagle (BME) Earle-sókkal (Grand Island Biological Co., Grand Island, New York)]. A további passzázsokhoz DEAE dextrán nem szükséges. A vírust 4 passzálással adaptáljuk a primer kutya-vesesejtben, és további 36 passzálással macska vesesejt-vonalban, amelyet a 73d-93d passzálási szintnél alkalmazunk. Gill [„Isolation and Characterisation of a Coronavi­rus”, doktori disszertáció (University of Nebraska, 1982. augusztus)] leírja a CCV NL-18 törzs izolálását;, ezt a törzset korábban CCV-18 törzsnek nevezték. -Gördülő palack tenyészetek vírussal való inokulálá­­sához a macska vesesejtvonal tömör egy-rétegéről (monolayer) a tápközeget dekantáljuk. A tápközeget a fenntartó tápközeggel helyettesítjük, amely 4-8% Polybrene-vel (Sigma Chemical Co., SL Louis, Missouri) van kiegészítve; ez 2-10% vírust tartalmaz, amely viszont legalább 107,0 TCID50/ml hígítatlan ví­­rus-titert (0,2-1,0 MOD tartalmaz. Az inokulált tenyé­szeteket 9-16 órán át inkubáljuk 35-37 °C hőmérsék­leten. A fertőzés tipikus citopatikus hatással (CPE) érvényesül a sejt egy-rétegen, nevezetesen legömbölyí­tett sejtek foltjaival. Az inkubálás után és mikroszkopikus vizsgálat után, hogy a CPE-t igazoljuk, a fenntartó tápközeget dekan­táljuk és eldobjuk. 100 ml térfogatú Hals tápközeget adunk minden egyes 500 ml-es gördülő palackhoz. A Hals tápközeg Eagle alap-tápközeg (BME) Hank-féle sókkal (Grand Island Biological Co., Grand Island, New York), amely 0,5% laktalbumin hidrolizátummal (Humko Sheffield, Memphis, Tennessee) van kiegé­szítve. A tenyészeteket azután -50 °C hőmérsékleten fagyasztjuk 6 órán át. Felengedtetés után binér etilén­­imin (BEI) oldatot adunk hozzá 1% (térfogat/térfogat) végső koncentrációban, hogy ínaktiváljuk a megmara­dó vírusrészecskéket. A BEI oldatot úgy készítjük el, hogy 2,05 g 2-bróm-etil-amint és 0,8 g nátrium-hidr­­oxidot adunk 100 ml vízhez. Az inaktiválást 35-37 °C hőmérsékleten végezzük, 35°-37 °C hőmérsékletet tartva fenn állandó kevertetéssel 2 napos inkubálással. Az inaktiválást úgy fejezzük be, hogy hideg (4 °C) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom