203960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az emberi szervezetbe kerülő ólom és egyéb nehézfémek detoxikálását elősegítő gyümölcstermékek, főként rostos italok előállítására
1 HU 203 960 B 2 A találmány tárgya eljárás az emberi szervezetbe kerülő ólom, és egyéb nehézfémek detoxikálását elősegítő gyümölcstermékek, főként rostos italok előállítására. Ismeretes, hogy a pektin alkalmas a nehézfémek bizonyos fokú megkötésére az emberi szervezetben is (Chem. Abstr. 83., 88 173 [1975]). Leírták tehát már azt, hogy az emésztő traktusba került nehézfémek (ólom, strontium, stb.) eltávolítására a pektin alkalmazható. A pektin ilyen hatását hasznosítják a Szovjetunióban és Bulgáriában kifejlesztett védőitalok, amelyeket munkájuk során ólommal kapcsolatba ketülő emberek, így bányászok, kohászok, akkumulátorgyári munkások, stb. számára állítanak elő. Nem közismert ugyan - bár van rá közreadott kísérleti bizonyíték -, hogy a pektinek megfelelő frakcióinak fogyasztása alkalmas a légzés útján, aeroszol formában az állati szervezetbe jutott ólomnak a szervezetből való hatásos kiürítésére. A nehézfémek - elsősorban az ólom - akár szájon, akár a tüdőn keresztül a szervezetbe jutva, a májba kerülnek. Másrészről ismert az is, hogy gyümölcsszörpökhöz fruktózt lehet alkalmazni cukorhelyettesítő termékként (MSZ 14476-82 sz. szabvány 18. oldala). Ez esetben a nehézfémek eltávolítása nem cél, az alkalmazás nem pektinnel együtt történik. Ugyancsak leírták már azt, hogy csicsókasűrítmény felhasználható rostos ivólevekhez (Dr. Molnár László: A csicsóka [Bp. 1987] 96-98. oldal). A találmány célkitűzése, hogy olyan élelmiszeripari termékek előállítására nyújtson eljárást, melyek alkalmasak arra, hogy az eddigieknél hatásosabb módon mozdítsák elő az emberi szervezetbe jutott nehézfémek kiürítését. A találmány szerinti eljárás ezért elsősorban védőitalok előállítására irányul. Felismertük, hogy a pektinek detoxikáló hatása fokozható, ha azokat a fruktózzal együtt visszük be a szervezetbe. Ez a szinergencia a fruktóznak a májban való viselkedésével hozható kapcsolatba, hasonlóképpen ahhoz, hogy mind a pektinek, mind a fruktóz anyagcseréje a szervezetben a vércukorszint alakulásával is kapcsolatos. Megfigyeléseink szerint a natúr csicsókalé, illetve -velő hatása előnyösebb a tiszta fruktóznál. A találmány szerint előállított, gyümölcssűrítménnyel és cukrosított csicsókavelővel készült pektines ital segítségével, ötnapos tájékoztató állatkísérletekben az eltávolított ólom 8-15%-kal volt több, mint a kontroll, csicsókavelő helyett szacharózzal készült ital bevitele esetén. A találmány tehát eljárás olyan pektin- és fruktóztartalmú gyümölcskészítmények előállítására, amelyek a szervezetbe (akár belégzés útján, akár más módon) került nehézfémet - elsősorban ólmot, továbbá stronciumot és egyéb kétvegyértékű nehézfém ionokat - a csak pektintartalmú készítményeknél hatékonyabban eltávolítják a szervezetből. A találmány szerinti eljárással előállított termékek, elsősorban védőitalok, további előnyös tulajdonságai a kellemes íz és egyéb kiváló érzékszervi tulajdonságok, különösen a megfelelő testesség. A találmány szerinti eljárásnál előnyösen fruktóz-forrás gyanánt csicsókagumóból nyert hidrolizált (elcukrosított) csicsókavelőt, és/vagy csicsókasűrítményt használtunk. A találmány szerinti felismerés szerint előnyösen alkalmazható a következő minőségi mutatókkal jelentkező pektinkészítmény: legalább 60% pektin tartalom, 50% metoxicsoport-tartalom, közepes vagy kis, de mindenképpen 6-nál nagyobb polimerizációs fok. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a készítmény szárazanyagtartalmának 1/3—2/3 részeként gyümölcs félterméket, így velőt vagy pulpot és 1/5—2/5 részeként fruktózt, előnyösen csicsókalevet, -sűrítményt, -velőt összekeverünk és szárazanyagtartalmát vízzel 10-18 ref%-ra állítjuk be, majd á termék szárazanyagtartalmára számítva 0,3-0,8% kis- vagy közepes, de mindenképpen 6-nál nagyobb polimerizációs fokú, kis, előnyösen 50% metoxicsoport-tartalmú, legalább 60% pektint tartalmazó pektinkészítményt is adagolunk a termékbe. A találmány szerinti eljárás, mely előnyösebb a gyümölcskészítmények, így rostos levek készítésénél alkalmazott ismert eljárásoknál, a következő technológiai műveleteket tartalmazza: A csicsókavelő előállításának első technológiai lépései mind az ismert, mind a találmány szerinti eljárásnál -a gumó alapos tisztítása, gőzölése és/vagy előfőzése, majd passzírozása. A passzírozott gumó inulinjának hidrolízisére (cukrosítására) két eljárás ismeretes. Az egyik ismert eljárás szerint a passzírozott nyers csicsókavelő pH-ját sav (esetleg pufferkeverék) hozzáadásával beállítják az inulinbontó enzimek típusa szerinti megfelelő pH-ra, majd enzimkészítménnyel (inulázzal) megfelelő, előnyösen 55-60 °C hőmérsékleten, 6-24 órán keresztül hídrólizálják, végül homogenizálják, kiszerelik és pasztőrözik. A passzírozott nyers gumó inulinjának hidrolízise céljából a másik ismert eljárás szerint néhány tized százalék sósavat adagolnak, azzal 1-2 órán át legalább 85 °C-on tartják, a savat szódával semlegesítik, végül az ily módon kezelt terméket homogenizálják, kiszerelik és pasztőrözik. Elképzelhető olyan hidrolízis is, amelynél étkezési savval pH = 3,5 körüli aktív aciditás mellett legalább 4 órán keresztül vagy hosszabb ideig legalább 96 °C hőmérsékleten hidrolizálnak. A savat kevés szódával vagy kálium-karbonáttal tompítják, majd a terméket homogenizálják, kiszerelik és pasztőrözik. A csicsókavelőt étkezési savval részben hidrolizáljuk, azonban nem tompítjuk annak savtartalmát, hanem ugyanazon savtartalom mellett pasztőrözzük és tároljuk, mivel a csicsókavelőben lévő étkezési savat hasznosítjuk később a gyümölcstermék üdítő savanyú ízének kialakításánál. Ezáltal két előnyt érünk el az ismert eljárásokkal szemben. Az egyik, hogy a legalább 4 órás hidrolízis idő és 1-2 órás pasztőrözési idő helyett elegendő a hidrolízisre és a pasztőrözésre összesen 2-4 óra hőntartási idő, mivel a hidrolízis folytatódik a pasztőrözés alatt is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 j
